Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

A bélben elszaporodott élesztőgombák
(pl. Candidiasis)

A betegség okozói Eltérnek a vélemények, hogy a betegséget a Candida, vagy egyéb élesztőgomba-fajták okozzák. A betegség kialakulásának oka sem világos: a gomba elszaporodása okozza az immunrendszer csökkent működését, vagy a szervezet ellenállóképességének csökkenése miatt szaporodnak el a gombák a bélrendszerben.
Candidiasisra akkor kell gyanakodni, ha évek óta krónikusan visszatérő, jellegzetes problémák és tünetek jelentkeznek, amikkel az orvosok a gyógyszeres tüneti kezelésen kívül nem tudnak mit kezdeni (nem történik állapotjavulás).

Bélflóra

A bélflórát mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) alkotják, melyek nagy szerepet játszanak a bélrendszeri immunitás fenntartásában és az allergiás folyamatok visszaszorításában.

A bélflóra és az étrend

A táplálékok minősége és mennyisége döntő szerepű a bélflóra egyensúlyának és a nyálkahártyák épségének fenntartásában.
A korunkban általánosan elterjedt - húsból, felvágottakból, sajtfélékből, finomított gabonalisztekből, kakaóból és csokoládéból álló, valamint erősen cukrozott és adalékanyagokkal dúsított - étrend jelentősen növeli az allergiák kockázatát.

Az allergia megelőzését célzó étrend elsősorban a következőkből áll:
- rostban gazdag, összetett szénhidrátok (barna kenyér, barna rizs, müzli, gabonakásák),
- nyers zöldség- és gyümölcsfélék.

Az élelmi rostoknak rendkívül fontos a szabályozó és méregtelenítő szerepe, emellett a salakanyag bélben való elosztásával segítik a bélflóra hatékonyabb munkáját. Ezenkívül kitűnő táptalajt képeznek a a bélműködést javító baktériumoknak, valamint megkötik a bélben lévő káros anyagok nagy részét.
Ügyelni kell arra, hogy a fehérje- és zsíradékbevitel (olaj) ne legyen a szükségesnél több.
Az állati termékek közül elsősorban a probiotikus natúr joghurtok részesíthetők előnyben.
Kerüljük a trópusi, egzotikus nyersanyagok, külföldi tengeri állatok, keleti fűszerek gyakori felhasználását, mivel a hazai fajtákhoz szokott emésztőrendszerben ezek intoleranciát okozhatnak.

Mindemellett kerülni kell az egyoldalú étrendet, és törekedni a változatos és sokoldalú élelmiszer-fogyasztásra. Például a búzát helyettesíthetjük kukoricával, kölessel, rizzsel és burgonyával (kenyér- vagy süteménysütéskor is).

Az egyszerű szénhidrátok (cukrok) gyengítik a fehérvérsejtek működési hatékonyságát (ebből adódik az is, hogy a cukorbetegeknél a seb beforrásának ideje jóval hosszabb, mint az egészségeseknél).
A szénhidrátdús étrend hatására az erjedési, míg a fehérjedús étrend hatására a rothasztó folyamatok kerülnek előtérbe a béltraktusban. Mindkettő előnytelenül módosítja a bélflórát.
A rothasztó folyamatok miatt eltolódó kémhatás a hasznos tejsavbaktériumokat kiszorítja a bélflórából, így más fajok kerülnek túlsúlyba.
A zsíradékok nagyobb mértékű epesavképződést eredményeznek, amely a vastagbélben szintén bélflóra-károsító anyagokká változik.

A különböző táplálékok egymással való párosítása (egyszerre elfogyasztása), valamint az étkezések gyakorisága alapvetően kihat az emésztési funkcióra.
Kedvezőtlen hatású:
- az együttesen elfogyasztott magas fehérjetartalmú nyersanyagok (hús, tej, tojás) és a cukor illetve gyümölcs,
- a hús- és sajtalapú főétel után elfogyasztott édességek (torta, puding, fagyi),
- nagy mennyiségű állati fehérje mellett bevitt hozzáadott zsír- és olajtartalom,
- az esti órákban elfogyasztott nagy mennyiségű fehérje- és energiadús táplálékok,
- a főétkezések közti rendszertelen táplálékbevitel (nassolás).
Kedvező hatású:
- a zöldség- és főzelékféléket, a szójaalapú ételeket, a hüvelyeseket, a gombát, a tejet és tojást tartalmazó ételeket párosítsuk összetett szénhidrátokkal (burgonya, rizs, kenyér),
- a müzlit társítsuk olajos magvakhoz, gabonafélékhez és gyümölcsökhöz,
- vacsorára könnyen emészthető piritós, nyers gyümölcs vagy zöldség, joghurt vagy kefír javasolt.

Az élelmiszerekben található idegen anyagok felhalmozódása a húsfélék és a tejtermékek esetében valószínűbb (a szálastakarmányra rakódó légszennyező anyagok és nehézfémek, poliklórozott vegyületek, a rossz higiéniás környezetben tárolt takarmányokban és tápokban képződő mikotoxinok, az antibiotikum- és egyéb gyógyszerhatóanyag-maradványok, a feldolgozott húskészítményekben és tejkészítményekben található adalékanyagok).

Köztudott, hogy a máj felelős a káros testidegen kémiai anyagok méregtelenítéséért, egyes esetekben tárolja is a veszélyes vegyületeket a későbbi kiürítésig. Emiatt a máj (az előnyös vitaminok és vas mellett) jelentős mennyiségű allergén hatású kémiai anyagot vagy azok bomlástermékeit tartalmazhatja. Ezek fogyasztása egy gyengébb immunitású bélrendszerben tovább emeli az allergiák és intoleranciák esélyét.
Az állati vér (hurkafélék) szintén nem javasolt táplálék, hiszen az állat keringésében is számos kiürítendő kémiai anyag, elpusztult vagy élő baktérium, vírus és gomba, antibiotikum, betegségmegelőző anyag lehet.
A vörös húsok színét a bennük lévő nagyobb vértartalom eredményezi, hasonlóan a májhoz és a belső szervekhez.
Bizonyos halfajok és tengeri állatok toxinokat termelnek. A halak és kagylók nagy mennyiségben tartalmazzák a hisztamint.
(Lásd Mi az allergia? - Hisztamintartalmú élelmiszerek)
A szennyezett tengeri öblökből és folyókból származó halak mérhető mennyiségben képesek raktározni a kémiai szennyező anyagokat, melyek a halolajban felhalmozódhatnak.

A húsfélék közvetlenül nem váltanak ki allergiás reakciókat, de a bennük található kémiai vegyületek és származékok alattomos módon érzékennyé teszik az immunrendszert a növényi eredetű nyersanyagokkal szemben.

A gyümölcs- és zöldségfélék kisebb fehérjetartalmuk és magasabb élelmirost-tartalmuk miatt kevesebb időt töltenek a tápcsatornában, és a belőlük képződő salakanyagok is hamarabb kiürülnek a szervezetből. A növényi alapú élelmiszerek általános méregtelenítő, emésztést javító és vízhajtó hatásukból adódóan csak kis mennyiségű idegen anyag felszívódását engedik (nitrát, növényvédőszer-maradvány, nehézfém, mikotoxin).

A döntő részben kevésbé allergén növényi alapanyagokat tartalmazó étrend a tudatos párosítással biztosítja az egészséges életműködést.

Károsodott bélflóra

Ha a bélbaktériumok minőségi és mennyiségi összetétele megváltozik, akkor a bélrendszerben zavar alakul ki: módosulhatnak a lebontási és felszívódási viszonyok, a bélfal áteresztőképessége (ezzel utat készítve az allergiás mechanizmusoknak).
A megnövekedett áteresztőképességű bélfal átengedi a nagyobb molekulatömegű fehérjéket, melyek a hám alatti rétegbe kerülve immunológiai folyamatokat indítanak el.
A bélflóra egyensúlyának felborulásakor bizonyos kártékony baktériumfajok elszaporodnak a hasznos bélbaktériumok rovására.

A bélflóra egyensúlyának felborulását vagy zavarát kiválthatják:
- elhúzódó antibiotikus terápia, vagy egyetlen nagy dózisú antibiotikumos kezelés
- súlyos hasmenés
(csökken a hasznos bélbaktériumok száma, és ha ez tartósan fennáll, akkor étel-intolerancia is kialakulhat)
- cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend
- fogamzásgátló tabletták
(az élesztő túlszaporodás és a fogamzásgátló tabletta közti összefüggés nem bizonyított, de az állapot javulni szokott a tabletta elhagyásával)

Candidiasis

A Candida érdekes tulajdonsága adja megbetegítő képességét: a megváltozott bélflóra-összetételhez gyorsan alkalmazkodik. A "konkurencia" megfogyatkozása esetén gyorsan felismeri a megüresedett helyek lehetőségét, és betölti a rendelkezésre álló helyet (szaporodik).

A női szervek anatómiai felépítettségéből adódóan a nemi és húgyúti szervek fertőződése indul meg a leghamarabb. A hüvely nyálkahártyáján eredetileg is megtalálható gombák megerősítést nyernek, és (megfelelő nyálkahártya-immunitás hiányában) elindulnak a méh és petefészek irányába kellemetlen tünteket okozva (folyás, görcsök, nyilalló fájdalmak). A húgycsövön keresztül a hólyagba is eljuthatnak (hólyaghurut).
A támadás másik vonala a bőrfelület, amelyen elszaporodva helyi (lokális) gombásodás indul meg.
A cukorban és finomított ételekben gazdag étrend, valamint a szájhigiénia elhanyagolása a szájüreg mikroflórájának az eltolódását okozhatja. A szájban található elszaporodott gombafajok tüneteket nem okoznak (csak a csecsemőknél - szájpenész), de a tápcsatornába lejutva újabb kockázatot jelentenek. A gyomorsav által el nem pusztított gombafajok tovább szaporodnak a bélben.
Az orrnyálkahártyán szaporodó gombák az orr- és arcüregbe jutva krónikus jelleggel gyulladásokat indukálhatnak.

Férfiaknál az anatómiai előnyök nagyobb védelmet jelentenek a nemi és húgyúti gombás és bakteriális fertőzésekkel szemben. A bélrendszeri immunitás gyengülése és a szisztémás candidiasis veszélye azonban ugyanúgy fennáll, mint a nős esetében. Emellett a candidiasisban szenvedő, nőgyógyászati panaszokkal küzdő asszony nemi úton is könnyen átadhatja partnerének a betegséget.

A normálisan funkcionáló bélnyálkahártyán a gomba sejtjei, örökítőanyaga és a nagy molekulájú anyagcseretermékek nem juthatnak át. Ha a bélfal áteresztőképessége valamilyen ok miatt (antibiotikum, helytelen étrend, stressz) megváltozik, a bélnyálkahártya átjárhatóvá válik. Ha a gombák áttörik a bélfal nyálkahártyájának védővonalát, bekerülhetnek a vérkeringésbe, ún. szisztémás candidiasist idéve elő.
A szaporodó gombatelepek tovább növelik a bélfal áteresztőképességét, és utat nyitnak a nagy molekulájú allergének felszívódásához. A gombákkal való hosszabb távú küzdelem hiperérzékennyé teszi az immunrendszert a betolakodó sejtekre és anyagcseretermékekre, így krónikusan fennálló allergiás panaszok alakulnak ki. A candidasisban szenvedők körében megnőhet a szénanátha, asztma, ekcéma és ételallergiák gyakorisága.
A candidiasis ezen kívül étel-intoleranciát is létrehozhat. Ilyenkor a bélcsatorna bizonyos élelmiszerek (tej, szója, hüvelyesek stb.) lebontását nem, vagy csak nagy nehézségek árán képes elvégezni.
(Lásd Étel-intolerancia)

A meggyengült bélflóra és az áteresztőbbé vált bélnyálkahártya miatt bejutó Candida-sejteket az egészséges immunrendszer védelmi sejtjei gyorsan és hatékonyan képesek a vérben hatástalanítani és ezáltal megakadályozni a szisztémás gombás betegség kialakulását. Ha azonban a kiegyensúlyozatlan étrend hatására felszívódó nagy mennyiségű egyszerű cukor, zsiradék, mikotoxin és káros bomlástermékek lefoglalják az immunrendszert, akkor a gombák egy része felügyelet nélkül marad és megindulhat a túlszaporodási folyamat.

A kórokozóvá vált sejtek a terápia során tömegesen kezdenek el pusztulni, de a széteső sejtek belső anyagai a keringésbe kiszabadulva ideiglenesen a korábbinál súlyosabb tüneteket, rossz közérzetet, lelki mélypontot eredményezhetnek. Emiatt érzi magát a beteg nagyon rosszul a kezelések első időszakában.

Tünetei

Hasmenés, felfúvódás, puffadással járó székrekedés, erős bélgáztermelődés, hüvely- és végbélviszketés.

Egyéb tünetei:
fejfájás, alhasi görcsök, alvászavar, emlékezetzavar, izomfájdalom, reumatikus fájdalmak, krónikus orr- és melléküreggyulladás, fáradtság, menstruáció előtti fájdalmak, bőrkiütés, krónikus csalánkiütés, fehér lerakódás a nyelven, vizeletürítéskor csípő érzés, húgyhólyaggyulladás, hüvelyi Candida-fertőzés, ritkán hajhullás.

A tünetek jelentkezése után a felszívódási zavarok és hiánytünetek alakulhatnak ki, melyek további betegségek megjelenéséhez vezetnek.
Candidiasis esetén az elszaporodott gomba különböző szerveinken okozhat gyulladást.

Kísérő jelenségek:
- megnövekszik az édességek, a csokoládé, a sör, bor, pezsgő és kóla iránti vágy, vagyis édességfüggőség (ezek gyorsan megnövelik a vércukorszintet, így a gombasejtek hozzájutnak az őket éltető egyszerű cukrokhoz)
- dohányfüsttel szembeni hirtelen kialakuló erőteljes irritáció
- a dohos, penészes, nedves, levegőtlen helyen megjelenő rosszullét, menekülési kényszer

Bőrfertőzés:
Ahol a bőr meleg és nedves, a gomba gyulladást válthat ki. A gyulladás vörös folt formájában jelentkezik, mely váladékozhat és viszkethet. A körömágyban elszaporodó Candida fájdalmas duzzanatot okoz és váladékozik. A fertőzött köröm fehér vagy sárgás színű, az ujjtól elemelkedő.

Szájpenész:
Sárgásfehér vagy szürkésfehér lepedék a szájüreg belső részén, a szájpadon, a nyelven, néha a garaton, mely nem vagy csak nehezen letörölhető. Csecsemőknél gyakran előfordul.

Hüvelygombásodás:
Nagyon gyakori fertőzés. Égő, viszkető érzés mellett túrószerű folyás tapasztalható. A fertőzés ráterjedhet a szeméremtestre.

Nyelőcsőgombásodás:
Daganatos betegségben szenvedőknél vagy májzsugorodásban gyakran kialakul. Gyomortükrözéskor látható a nyelőcső falán.

Belső szervek gombás gyulladása:
Ha a szervezet védekezőképessége csökken, a Candida szétterjedhet a szervezetben, és gyakorlatilag bármelyik belső szervben okozhat gyulladást. Ezeknek a fertőzéseknek a diagnosztizálása nehéz, kezelése hosszadalmas.

Diagnózis

A Candidiasis kimutatása nehéz feladat. Általában a kenetből, váladékból és székletből történő kitenyésztéses módszer jellemző. Mivel azonban Candida az egészséges szervezetben is megtalálható, ezért nehéz megállapítani, hogy kórosan elszaporodott-e a szervezetben, vagy csupán a természetesen jelen lévő gombák szaporodtak el a kitenyésztéses táptalajon.
A diagnosztizálást segíti a mikroszkopikus szövettani- és vérvizsgálat, a savóellenanyag-mérés, az élősejt-mikroszkópia.

A candidiasis diagnosztizálása előtt mindig ki kell zárni az egyéb szervi elváltozásokat, belgyógyászati jellegű betegségeket.
Előfordulhat, hogy a tünetek okozója nem elsősorban a candidiasis, hanem valamely irritábilis bél szindróma, autoimmun betegség, rák, vagy egyéb kórkép, és a Candida fertőzés csak másodlagos kórfolyamatként indul el a központi immunitás legyengülése miatt.

Kezelése

- A gombák működéséhez és szaporodásához elengedhetetlenül szükséges glükóz (szőlőcukor) csökkentése a táplálékban és keringésben. Javasolt a 4-6 héten át tartó élesztő- és cukormentes diéta (lásd lejjebb).
A cukorforrásokat teljesen meg kell vonni az étrendből, valamint korlátozni kell az összetett szénhidrátokat (kenyér, rizs, burgonya).

- A probiotikumoknak is nevezett baktériumpótlók (Lactobacilus) élő, hasznos baktériumokat juttatnak a bélrendszerbe. Napi rendszerességgel kell szedni őket.
Probiotikus baktériumoknak vagy probiotikumoknak nevezzük azokat az élő mikroorganizmusokat, amelyek helyreállítják a normális bélflóra egyensúlyát.
Prebiotikus tápláléknak vagy prebiotikumoknak nevezzük a szervezet számára emészthetetlen rostokat, amelyek elősegítik a normális bélflóra többi tagjának növekedését, valamint a bélrendszerben való tartós megtelepedését.
A legfontosabb rostokat a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék tartalmazzák.
Fogyasszunk belőlük elegendő mennyiséget.
Tanácsos a néhány napos léböjtkúra (napi 2-3 liter nyer gyümölcs- vagy zöldséglé).
Az élőflórás natúr joghurt kúraszerű fogyasztása javasolt.
Nem javasolt viszont az élesztőgombákat is tartalmazó kefír, savanyú káposzta és kovászos uborka fogyasztása.

- Az immunitás megerősítése miatt biztosítani kell a hatékony védekezéshez szükséges fehérjéket, esszenciális zsírsavakat, C-, A- és E-vitamint, nyomelemeket (cink, szelén, mangán, kálcium, vas).

- Rendszeres testmozgás, gyakori szellőztetés, helyes légzéstechnika (hasi légzés), elégséges alvásidő.

- Cukorbetegek ügyeljenek arra, hogy vércukorértékük mindig normális legyen.

- Akik legalább egy éve küzdenek a fertőzéssel, és a fenti kezelési technikák alkalmazása mellett sem javulnak a tüneteik, azoknál tanácsos lehet a gombaölő gyógyszerek alkalmazása. Ilyeneket csak orvos írhat fel, mivel mellékhatások léphetnek fel (vese- és májműködési zavarok).
Általában a gombaölő gyógyszereket természetes hatóanyagokkal váltogatva szokták alkalmazni.

Természetes hatóanyagok gomba ellen:
foghagyma kis darabokban lenyelve, aloé kivonat, citrusmag-kivonat (pl. grapefruit), teafalevél-készítmények, olívalevél-kivonat, kasvirág-kivonat, lenmagolaj, oreganoolaj, ricinusolaj, cayenne paprika.

Gyógyulás

A helyreállító diéta legszigorúbb, legtöbb megszorítással járó szakasza a betegség súlyossága szerint általában az első 3-6 hónap.
Az esetek nagy részében a jól végrehajtott, a gombákat több oldalról is bombázó kúra 8-12 hónap alatt eléri a célját, és visszaszorítja a gombákat oda, ahol természetes élőhelyük található (bélflóra). Súlyos esetben másfél év is eltelhet a teljes gyógyulásig. A terápia kezdeti szakaszában fellépő rosszullétek, erősödő tünetek, depresszió pár héten belül elmúlik, a beteg kezdi jobban érezni magát.
A candidiasisból kigyógyult betegeknek azonban ezután egész életükre szólóan egészségvédő életvitelt kell folytatnia ahhoz, hogy a gombák ne tudjanak újra rést ütni az immunrendszeren (egészséges táplálkozás, mértékletesség, elegendő testmozgás, helyes légzéstechnika, elegendő pihenés, lelki nyugalom elérése, stressz kerülése).

Az élesztő- és cukormentes diéta

Gyakran jó eredményeket lehet a diétával elérni olyan betegeknél, akiknek kinyomozhatatlan problémáik vannak. Azoknál a leghatékonyabb, akiknél élesztőgomba-túlszaporodásra gyanakodnak (Candidiasis), főleg akiknél végbéltáji viszketés és emésztési zavarok lépnek fel.

Lényege: ha nem fogyasztunk cukrot és élesztőtartalmú ételeket, megfosztjuk az élesztőgombákat a táplálékutánpótlásuktól.

A diéta több fázisból áll, a gyengébbtől a legszigorúbbig.
Mindig az első fázissal kezdjük, és csak akkor lépünk tovább, ha nem javul az állapotunk.

1. Az étrendből iktassunk ki minden cukrot: édességet, kekszet, mézet, melaszt, lekvárt, szörpöt, cukrozott üdítőitalt, mogyorókrémet, cukrozott konzerveket, édes gyümölcsöt (dinnye, banán, barack, szőlő, mandarin, szilva).
Tartsuk a diétát 4-6 héten át. Ha nem javul az állapotunk, térjünk át a következő fázisra.

2. Hagyjuk el az étrendből az összes gyümölcsöt, kivéve a citromlevet (C-vitamin utánpótlás).
Ne együnk fehér lisztből készült terméket (kenyeret, péksüteményt).
Ne együnk sajtot és egyéb érlelt vagy erjesztett élelmiszert.
Együnk sok salátát, párolt zöldséget, húst, halat, tojást, zöldfűszereket, spenótot, fokhagymát.
A diéta tartson 4 héten át, ha javulást tapasztalunk, úgy tovább is tarthat.
Ezután fokozatosan vezessük be újra a nem túl édes gyümölcsöket az étrendbe, még akkor is, ha nem áll be javulás.

3. Iktassunk ki minden élesztőtartalmú élelmiszert, ezek:
sör, bor, ecet, élesztőkivonat, B-vitamin komplexek, leveskocka, levespor, húskivonat, kenyér, kelesztett tészta, péksütemény, pizzatészta, teasütemény, tömény szeszes ital, joghurt, kefír, tejföl, sajt, aszalt gyümölcs, száritott zöldség, savanyúságok, szójaszósz, tofu, fekete tea, túlérett gyümölcs, gyári gyümölcslé, lekvár, a hűtőben 2 napnál tovább tárolt ételmaradék.
Együnk helyettük szódabikarbónával készült kenyeret teljes kiőrlésű sötét lisztből, vagy rizs, szója és kukoricalisztből, a gyümölcsöt mindig hámozzuk meg, mert felületükön szaporodnak a gombák.
Ha erre a fázisra jól reagál a szervezet, és javulás következik be, érdemes áttérni az utolsó fázisra.

4. Mivel ez a fázis nem mindenki számára biztonságos, az orvos jóváhagyása szükséges hozzá.
Iktassunk ki az étrendből minden keményítőtartalmú élelmiszert: kenyeret, lisztet, burgonyát, rizst, tésztát, pasztinákot, babot, lencsét.
Diófélét a kesudió kivételével kis mennyiségben fogyaszthatunk.
Szigorúsága miatt ez a diéta néhány héten túl nem tartható.
Javulás esetén konzultáljunk orvosunkkal a gombaellenes gyógyszerek esetleges szedéséről.

Ha a panaszokon a diéta 4. fázisa sem segít, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a problémákat nem élesztőgomba-túlszaporodás okozza.