Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

Ételallergia
(IgE közvetítette allergia)

Fogalma

A klasszikus ételallergia kialakításában az IgE antitestek vesznek részt.
(Lásd Mi az allergia?)

Az immunrendszer tévedésből veszélyes anyagnak gondolja a bevitt élelmiszer valamely alkotóelemét, és a szervezet védelmének céljából elkezd ellenanyagot (hisztamint) termelni.

A válaszreakció rendszerint közvetlenül az élelmiszer elfogyasztása után fellép. Elsőként az ajkakat, nyelvet, szájüreget, torkot érinti. Ritkábban csak órákkal később jelentkezik, és elsősorban a gyomrot és bélrendszert érinti.

Az ételallergiás betegek száma a kutatások szerint mindenütt növekszik. Jelenleg az 1-3 éves gyermekeknek 8-10, a felnőtteknek 1-2 százalékát érinti a betegség.
Kialakulása a csecsemő- és kisgyermekkorban a leggyakoribb. Ebben az életkorban a táplálékokban található fehérjék okoznak a leggyakrabban tüneteket. Csecsemőknél és kisgyermekkorban leginkább a tej, a tojás, a gabona és a hal fehérjéi váltanak ki allergiás reakciót. A csecsemőkori ételallergiák oka az újszülött éretlen, vagyis túlzott áteresztőképességű bélhámrendszere.
Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél inkább az adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek, egyes gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztása okozza az érzékenységet.
Az élelmiszerallergének országonként és földrészenként nagy eltéréseket mutathatnak: az ismertebb allergének mellett pl. a Távol-Keleten a hal- és rákfajták is jelentős allergénforrások.

A táplálékok minősége és mennyisége döntő szerepű a bélflóra egyensúlyának és a nyálkahártyák épségének fenntartásában.
A korunkban általánosan elterjedt - húsból, felvágottakból, sajtfélékből, finomított gabonalisztekből, kakaóból és csokoládéból álló, valamint erősen cukrozott és adalékanyagokkal dúsított - étrend jelentősen növeli az allergiák kockázatát.
Az allergia megelőzését célzó étrend elsősorban a következőkből áll:
- rostban gazdag, összetett szénhidrátok (barna kenyér, barna rizs, müzli, gabonakásák),
- nyers zöldség- és gyümölcsfélék.
Ha a bélbaktériumok minőségi és mennyiségi összetétele megváltozik, akkor a bélrendszerben zavar alakul ki: módosulhatnak a lebontási és felszívódási viszonyok, a bélfal áteresztőképessége (ezzel utat készítve az allergiás mechanizmusoknak).
A megnövekedett áteresztőképességű bélfal átengedi a nagyobb molekulatömegű fehérjéket, melyek a hám alatti rétegbe kerülve immunológiai folyamatokat indítanak el. Így fordulhat elő, hogy a beteg egyik napról a másikra az addig fogyasztott élelmiszereket már nem tudja panaszmentesen elfogyasztani.
(Lásd Élesztőgombák a bélben - Bélflóra)

Tünetei

1. Helyi reakciók (orális allergia tünetegyüttes), melyek csak az élelmiszerrel kapcsolatba került testtájakat érintik:
Enyhe formában bizsergés, viszketés a szájüregben, kismértékű duzzadás az ajkakon, szájüregben, arcon, legtöbbször 15 percen belül a táplálék elfogyasztása után.
Súlyos tünetei: ajkak, nyelv és torok ijesztően nagyfokú bedagadása.
Gyakran pollenallergiás egyéneknél jelentkezik, bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után .
(Lásd Mi az allergia? - Keresztreakciók)

2. Szisztémás reakciók, melyek a véráramba került ételallergének miatt távolabbi testtájakon is tüneteket okoznak:
Hasmenés, székrekedés, puffadás, hasi fájdalom, vastagbél krónikus gyulladása, végbélnyílás körüli ekcéma, hányás, csalánkiütés, pikkelysömör, asztma, ekcéma, krónikus fejfájás, izomfájdalom, gyakori mandulagyulladás, megnagyobbodott orrmandula, alacsony vagy magas vérnyomás, gyakori vizelés, bevizelés, krónikus húgyszervi gyulladások, orrfolyás, krónikus melléküreg-gyulladások, kötőhártya-gyulladás, sötét karikák a szem körül, gyakori fülgyulladás,
súlyos esetben vérnyomás-zuhanás és ájulás - anafilaxiás sokk következik be.

Ugyanaz az egyén idővel másként reagálhat egy adott allergénre, tünetei változhatnak, az enyhébb tünetek is súlyosbodhatnak. A panaszok akkor jelentkeznek, ha a bőr vagy a nyálkahártya érintkezik az allergizáló táplálékkal, főzés közben a táplálék gőze is kiválthatja azokat.

Az ételallergia többnyire már gyermekkorban kialakul, ritkábban felnőttkorban jelentkezik először teljesen váratlanul, egy olyan élelmiszer fogyasztása során, amit a beteg azelőtt biztonsággal fogyaszthatott.
A gyermekkori tejfehérje- és egyéb ételallergia jellemzője a tünetek nagyfokú változékonysága.
(Lásd Csecsemőkori hasfájás)
A felnőttkori ételallergiában általában állandósulnak a panaszok.

Ritkán gyermekeknél a valódi ételallergia váltja ki az atópiás ekcémát.
(Lásd Atópiás ekcéma)

Ételallergiás kisbabáknál gyakoribb a késleltetett reakció - gyomorfájás, hasmenés, hányás lép fel.
Kisbabáknál az ételallergia okozta hasmenés átmeneti laktázhiányt idézhet elő, ami miatt a tejtermékek fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket.
(Lásd Csecsemőkori hasfájás)
Az allergizáló élelmiszer kiiktatása az étrendből a laktázhiányt nem szünteti meg azonnal, a bélnyálkahártyának regenerálódni kell és újra elegendő laktázt termelni.

Szinte bármely étel alkotóelemére lehetünk allergiásak, vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyek gyakrabban keltenek allergiás tüneteket. Ilyenek: tehéntej, tojásfehérje, szója, hal, kagyló, földimogyoró, dió, kakaó, búza, paradicsom, szilva, őszi- és kajszibarack, cseresznye, meggy, eper, málna, kivi.

Vannak esetek, amikor a beteg nem magára az élelmiszerre allergiás, hanem az annak emésztése során keletkező vegyületekre. Ilyenkor a tünetek órákkal az étel elfogyasztása után jelentkeznek (szójaallergia esetén gyakori).

Egyesek csak akkor reagálnak az élelmiszerre, ha közvetlenül utána testmozgást is végeznek.
(Lásd Asztma)

Az ételallergiások közül néhányan nem reagálnak az allergénre, ha az allergizáló gyümölcsöt, zöldséget, halat vagy tojást főzve és sütve fogyasztják.
Ritkán előfordul olyan eset is, hogy az élelmiszer csak főzve ill. sütve allergizálja a beteget, nyersen fogyasztva nem.

Kezelése

Szigorúan ki kell zárni az étrendből azokat az élelmiszereket, amik egyszer már allergiás reakciót váltottak ki a betegnél.

Vigyázni kell az egyéb ételek összetevőire, nem tartalmaznak-e allergiát okozó alkotóelemet
(pl. szója van nagyon sok felvágottban, margarinban, gabonapehelyben, kakaó van a csokoládéban).
(Lásd Csalánkiütés, Asztma, Anafilaxiás sokk)

A hagyományos immunterápia nem alkalmazható ételallergia esetén.

A gyógyszeres kezelés csak korlátozott védelmet nyújt, jelentős a kockázata, hogy nem hat megfelelően akkor, amikor szükség lenne rá, ezért mindenképpen kerülni kell az allegizáló élelmiszereket.

(Lásd még Élesztőgombák a bélben - Bélflóra)

Az élelmiszerek és a géntechnológia

A jövő megoldása a génkezelt (genetikailag módosított) élelmiszer elterjedése lehet, melyek fogyasztása nem okoz majd érzékenységet ill. allergiát.
A tudósok a genetikai állományt úgy próbálják módosítani, hogy eltávolítják a növényekből ill. állatokból az allergiás reakcióért felelős gént, így nem termelődnek bennük az allergizáló fehérjék.

Probléma
Az így módosított növények ill. állatok (az idegen gének bevitelével kialakult újfajta fehérjék miatt) azonban súlyos allergiát generálhatnak, mivel kiszámíthatatlan, milyen hatással lesznek szervezetünkre.
Emiatt szigorúan ellenőrizni kell a genetikailag manipulált növényekből és állatokból származó táplálékok allergiakeltő hatását, még mielőtt forgalomba kerülnének.