Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

Lisztérzékenység
(coeliakia)

Fogalma Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-, árpa-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz. Az immunrendszer részvételével kialakuló folyamat, de nem jár IgE szint növekedéssel, és nem kísérik atópiás társuló betegségek. (Lásd Mi az allergia?) A lisztérzékenységet el kell különíteni az egyéb táplálék okozta allergiás megbetegedésektől. Fontos felismerni a lisztérzékenység és a gabonaallergia közti különbséget. Gabonaallergia esetében mind a felismerésre, mind a kezelésre és a betegség kimenetelére vonatkozóan az összes többi táplálékallergiára vonatkozó elvek érvényesek. (Lásd Ételallergia) Lisztérzékenység esetében más a diagnózis módja, és a javasolt terápia egész életre szóló.

Leggyakrabban a kisdedkorban alakul ki, az elválasztás során a gluténtartalmú gabonaféléknek az étrendbe történő beiktatása során. Ritkán felnőttkorban jelentkezik először. A szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz nevű enzim ellen (ezen enzim feladata a glutén lebontása). Az elfogyasztott glutén lebontódik egy gliadin nevű peptiddé. A reakciót ez az enzim-peptid komplex váltja ki az arra hajlamos egyének szervezetében. A lisztérzékenységre való hajlamnak genetikai háttere van, emiatt a betegség örökölhető.

Tünetei

- krónikus hasmenés, halvány színű és zsírfényű emésztetlen széklet, ritkán székrekedés, hasi fájdalom
- felfúvódás, fokozott bélgáztermelődés
- a bélfal nyálkahártyájában lévő bélbolyhok tönkremennek, emiatt a tápanyagok nem tudnak rendesen felszívódni

A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.
A csecsemőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart, felnőtteknél fogyást, gyengeséget, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt okoz, nőknél menstruációs zavarok és meddőség is felléphet.
Előfordulhat az is, hogy az alacsony növés, a vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.

A kezeletlen lisztérzékenység következményei

A sérült bélnyálkahártya a vasat és vitaminokat alig képes felszívni. A táplálékban lévő allergéneket viszont átengedi. Ez étel-intoleranciát idézhet elő (pl. szójaérzékenység alakulhat ki, és mivel sok szóját használnak a gluténmentes élelmiszerekben, ez további nehézséget jelent).
A bélkárosodás további következménye lehet a laktóz-intolerancia.

A kezeletlen lisztérzékenység növeli a bélfalban a rosszindulatú nyirokdaganat (limfóma) kockázatát.

A lisztérzékenység megjelenése előtt és után is kialakulhat a cukorbetegség.

Lisztérzékenység esetén megnő egy bőrbetegség, a dermatitis herpetiformis kockázata (előfordulása a listérzékenyek mintegy 5 százalékánál).
Ennek tünetei: szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés (váll, ülep, fejbőr, térd, könyök) néha apró hólyagokkal, bélnyálkahártya károsodása, esetenként hasmenés.

A lisztérzékeny betegek, ha nem tartják a szigorú gluténmentes étrendet, fogákonyabbá válhatnak különféle pszichológiai problémára. Gyakoribb körükben a skizofrénia, mint az egészséges népesség körében.

Diagnózis

Egyetlen megbízható módja a glutén étrendből való kiiktatása előtti szövettani vizsgálat.
A vérvizsgálat kevésbé megbízható eredményt ad. Az IgA endomysium ellenanyag és a szöveti transzglutamináz IgA-ellenanyag kimutatásával történik, és a vérszérumból végzett vizsgálatok pozitivitása erős gyanút támaszt a betegség fennállására.
A diagnózist a szövettani vizsgálat erősíti meg.

Kezelése

A lisztérzékeny betegeknek egész életük folyamán szigorúan be kell tartani a gluténmentes étrendet.
A glutén távoltartásával a bél nyálkahártyája regenerálódik, a lisztérzékeny egyén egészséges életet élhet, a diétán kívül egyéb kezelésre nem szorul.

Diéta

Ami TILOS, mivel glutént tartalmaz: búzaliszt, -pehely, -korpa, -dara, -csíra, búzakeményítő, rozsliszt, -pehely, tönkölyliszt, durumliszt, árpaliszt, -pehely, -gyöngy, maláta (csíráztatott árpa), vadrizs, búzasör, müzlikeverék, sör, whiskey, vodka, gin.

Nyomokban glutént tartalmazhatnak: ételsűrítő, stabilizátor, karamell, citromsav, dextrin, mono- és diglicerid, maláta, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, miszo, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok Nem tartalmaz glutént: kukoricaliszt, -pehely, -dara, rizsliszt, burgonyaliszt, tápiókaliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, szójaliszt, sárgaborsóliszt, szentjánoskenyérmag-liszt, amarantliszt, guarmag-liszt. A zabliszt a legtöbb lisztérzékeny betegnél nem okoz problémát, de fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott. A biztonság kedvéért ne fogyasszuk. Csak gluténmentes gyártósoron előállított terméket vegyünk (nézzük a feliratot a terméken). Ajánlott kenyérsütő géppel vagy sütőben saját kezűleg otthon elkészíteni a lisztérzékeny beteg kenyerét és süteményeit, így biztosak lehetünk abban, hogy bizonyosan gluténmentes táplálékot vesz magához.