| |
Kínaiétterem-szindróma
A táplálékintolerancia (nem allergia, vagyis nem immunközvetített reakció) egyik ismert és gyakori esete a kínai ételek által kiváltott rosszullét. Előfordul, hogy az étel elfogyasztása után rövid időn belül zsibbadás, kipirulás, gyengeség- és ájulásérzet, hányinger, hányás, hasmenés, mellkasi szorító érzés, nyak- és fejfájás alakul ki.
A „kínaiétterem-szindróma” tüneteit elsősorban a kínai ételekben ízfokozóként használt mono-nátrium-glutamáttal (MNG), egy ízjavítóval hozzák összefüggésbe.
A mai kutatási eredmények alapján ebben az esetben, annak ellenére, hogy a panaszok kísértetiesen hasonlítanak hozzá, mégsem álallergiáról van szó, hanem egy veleszületett anyagcserezavarról az idegrendszer egyik átvivő anyagánál (acetilkolin).
| | |
| |
Génkezelt élelmiszerek
A jövő megoldása a génkezelt (genetikailag módosított) élelmiszer elterjedése lehet, melyek fogyasztása nem okoz majd érzékenységet. A genetikai állományt úgy próbálják módosítani, hogy eltávolítják a növényekből ill. állatokból az allergiás reakcióért felelős gént, így nem termelődnek bennük az allergizáló fehérjék.
Probléma
Az így módosított növények ill. állatok (az idegen gének bevitelével kialakult újfajta fehérjék miatt) azonban súlyos allergiát generálhatnak, mivel kiszámíthatatlan, milyen hatással lesznek szervezetünkre. Emiatt szigorúan ellenőrizni kell a genetikailag manipulált növényekből és állatokból származó táplálékok allergiakeltő hatását, mielőtt forgalomba kerülnének.
|
|
|
| | Bélflóra
A
bélflórát
mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) alkotják.
Ezek a baktériumok
a vastagbélben élnek, normál körülmények között semmiféle káros hatásuk sincs.
A vastagbélbe jutott, az ember számára emészthetetlen béltartalom maradékán élnek.
Immunrendszerünk megtűri jelenlétüket, de gondoskodik arról, hogy a vastagbélből
a szervezet más részébe ne jussanak át.
A bélflóra egyensúlyának felborulásakor
bizonyos kártékony baktériumfajok elszaporodnak a hasznos bélbaktériumok rovására.
(Lásd
Élesztőgombák a bélben - Bélflóra) | | |
| |
vissza
a kezdő oldalra
Étel-intolerancia
 Fogalma
Az
étel-intoleranciában az immunrendszernek nincs központi szerepe. A tünetek alapján
azonban az intolerancia az allergiás betegségektől nehezen különíthető el. |  |
Tünetei
-
állandó, rejtélyes eredetű hasmenés, gyomorpanaszok
- ehhez később társulhat
a fejfájás
- majd évek múltán izületi vagy izomfájdalom is megjelenhet
Az
egészség lassú romlását kíséri az egyre fokozódó ingerlékenység, fáradékonyság,
gyengeség.
Fajtái
1.
Idiopátiás étel-intolerancia
A
betegségnek nincs egyértelmű mechanizmusa, nehéz megállapítani, hogy mi
okozza.
Az idiopátiás étel-intolerancia tünetei a problematikus élelmiszer
fogyasztása után általában csak lassan alakulnak ki. Ezek többnyire azok a táplálékok,
amiket rendszeresen fogyasztunk: pl. búzaliszt, tej, tojás. Így a rossz
közérzet állandósul, szinte soha nem érzi jól magát a beteg.
Egyeseknél
az idiopátiás étel-intoleranciához társulhat: Crohn-betegség, izületi panaszok,
reumás izületi gyulladás.
Az
idiopátiás étel-intolerancia tünetei
-
fejfájás, migrén
- hasmenés, haspuffadás, erős bélgázképződés, olykor székrekedés,
gyerekeknél hasfájás
- hányinger, gyomorpanaszok, emésztési zavarok
- izületi-
és izomfájdalmak
- állandó orrfolyás
- nem gennyes középfülgyulladás
-
fáradtság, rossz közérzet
Az
erős fejfájás, az izületi fájdalom és a hasmenés együttes jelenléte az idiopátiás
étel-intoleranciában szenvedő betegek nagy részénél jelen van. | Ritkán
előforduló tünetek: kiújuló szájfekély, gyomor- vagy nyombélfekély, krónikus csalánkiütés,
angioödéma (szövetduzzadás). | Az
idiopátiás élelmiszer-intoleranciában szenvedő betegek (amíg nem derül ki, hogy
mi okozza panaszaikat) gyakran nagy mennyiséget elfogyasztanak a problémát okozó
élelmiszerből, szervezetük szinte "kívánja" azokat. Ennek okai az élelmi
eredetű exorfinok, melyek az élelmiszerekben lévő fehérje emésztése során
keletkeznek.
| | Szerkezetük
nagyon emlékeztet az endorfinoknak nevezett vegyületéhez. Az endorfinok
az agyban termelődnek és belső fájdalomcsillapítóként hatnak, javítják a közérzetet.
Az
élelmi exorfinok a vizsgálatok szerint az endorfinokhoz hasonlóan javítják a hangulatot. |
Az intolerancia
egyik kiváltó oka lehet (az egyéni érzékenységtől függően) a táplálékkal bejutó
nagy mennyiségű hisztamin is.
(Lásd Mi az allergia?
- Magas hisztamintartalmú ételek)
A táplálékintolerancia kiváltásában szintén
fontos szerepet töltenek be az élelmiszerekben a feldolgozás, érlelés és tartósítás
során felszabduló és felhalmozódó biológiailag aktív anyagok, a biogén aminok
(pl. hisztamin, tiramin).
További kiváltó tényező lehet a gyógyszerszedés,
valamint az élelmiszerekbe kerülő mesterséges adalékanyagok, ízjavítók, tartósítószerek.
(Lásd
Élelmiszer-adalékanyagok)
2.
Anyagcserezavarok
A
szervezet anyagcseréjében kulcsszerepet játszó egyik enzim hiányzik, vagy
működése nem megfelelő.
A betegséget általában egy hibás gén okozza, ami miatt
a betegségre való hajlam öröklődik.
Fajtái:
- laktázhiány
Ha kevés a laktáz, a tejcukor jelentős része a bélben lebontatlanul marad.
(Lásd
Csecsemőkori hasfájás)
- trehalázhiány
A
gombákban és élesztőben lévő egyik vegyület lebontását végző enzim hiánya.
- galaktózémia
A tehén- vagy anyatejben lévő cukornak, a galaktóznak lebontását
végző enzim működési rendellenessége. A betegség súlyos, egész életen át kerülni
kell a tejterméket.
- fruktóz-intolerancia
Nagyon ritka betegség,
gyümölcs és egyéb fruktóz tartalmú élelmiszer fogyasztásakor kellemetlen ízt érez
a beteg a szájában, így könnyű felismerni.
- fenilketonuria
Nagyon
ritka betegség, speciális diéta hiányában szellemi visszamaradottságot okoz. Az
újszülötteket már a kórházban vizsgálják és szűrik.
Az
étel-intolerancia kialakulását előidézheti
- heves hasmenés
miatt a vastagbélből eltávozott hasznos bélbaktériumok (bélflóra alkotóelemei)
-
elhúzódó vagy nagy adagban alkalmazott antibiotikum-kúra, mely szintén megbontja
az egészséges bélflórát
- bizonyos enzimek működési zavarai (ilyenkor gyakori
a migrén, a pszichés tünetek - pl. hiperaktivitás)
(Lásd Élesztőgombák
a bélben - Bélflóra)
Tejcukor-érzékenység
(laktózintolerancia)
A tejcukor-érzékenység az enzimhiányon
alapuló táplálékintoleranciák leggyakoribb fajtája.
(Lásd Csecsemőkori
hasfájás)
A laktáz csökkent működése esetén mindig van működő enzim
is, ezért egy bizonyos mennyiségű tejcukor fogyasztása még nem jár panasszal.
A
tejcukor-érzékenység felismerése nagyon fontos, mivel a tünetmentes magyar lakosságban
is gyakran előfordul. Az általa kiváltott tüneteket a tehéntej fehérjéje okozta
panaszoktól (tejfehérje-allergia) megkülönböztetni meglehetősen nehéz, gyakran
csak orvosi vizsgálattal lehetséges.
Tünetei:
robbanásszerű,
gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, gyomor- és bélgázképződés, óvodás és iskoláskorú
gyermekeknél görcsös köldöktáji fájdalom, elsápadás, kellemetlen szájszag.
Diagnosztizálás:
A
laktózintolerancia és más cukorfelszívódási zavar kimutatására a hidrogénkilégzési
vizsgálat jól alkalmazható. A vizsgálat alapja, hogy normál körülmények között
a szénhidrátok a bélben elbomlanak és felszívódnak. Amennyiben a laktázenzim mennyisége
és aktivitása nem megfelelő, a laktózt a bélben lévő erjesztő baktériumok bontják
le, mire szén-dioxid és hidrogéngáz szabadul fel, ami eljut a vérkeringésen keresztül
a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ezzel az egyszerű módszerrel
megállapítható a tejcukorbontás zavara. Ezen az eljáráson kívül a tejcukorral
történt terhelés utáni vércukorszint mérése, vagy az enzimaktivitás meghatározása
vékonybél-biopsziás mintából segítheti a laktózintolerancia diagnózisának felállítását.
Diagnózis
és kezelés
Bizonyos
tüneteket (fejfájás, hasmenés) először hagyományos módszerekkel kell kivizsgálni,
mivel ezeket a panaszokat súlyos szervi betegségek is okozhatják.
Ha a szervi
elváltozások/betegségek kizárhatóak, akkor gondolhatunk az étel-intoleranciára.
 | Az
idiopátiás étel-intolerancia kimutatásának egyetlen biztos módja a kizárásos
diéta. Minden élelmiszerre érzékeny lehet a szervezet, amelyet rendszeresen
és nagy mennyiségben fogyasztunk.
A diéta során minden rendszeresen fogyasztott
ételt elhagyunk, és az állapot javulása után újra egyenként bevezetjük ezeket
az étrendbe (teszteljük őket). Ha visszaesés következik be, valószínűleg ráakadtunk
a problémát okozó élelmiszerre. |
Ezután
a beazonosított élelmiszert kerüljük. Ha sikerül beazonosítani és az étrendből
kiiktatni a tüneteket kiváltó anyagot, úgy teljes panaszmentesség érhető el.
Bizonyos
idő elteltével a kizárt ételek újra fogyaszthatóak lehetnek, de csakis mértékkel
és nem napi rendszerességgel.
A
problámás élelmiszert egész életükben kerülniük kell azoknak betegeknek, akik
Crohn-betegségben, vagy reumás izületi gyulladásban szenvednek. |
Egyes
pszichés problémákkal küzdő beteg tévesen azt hiszi, hogy étel-intolerancia okozza
panaszait.
|
|
