Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

Fogalma Ha a kisbaba lábait felhúzva kivörösödött fejjel rendszeresen sír, hasa puffadt, izomzata állandóan megfeszített, akkor valószínűleg éles hasi fájdalma van. Az állapotot okozhatja: - legtöbbször tejcukor-(laktóz)intolerancia, - egyre gyakrabban tejfehérje-allergia, - nagyon ritkán szervi elváltozás (bélelzáródás, nyelőcsőreflux).
Mivel egyre gyakrabban áll a tünetek mögött (erős hasfájás és puffadás) tejfehérje-allergia, ezért ha a gyermek sokat sír, keveset alszik és láthatóan szenved, mindenképpen ki kell vizsgáltatni a kisbabát a megfelelő szakemberrel. A szülő ne fogadja el és ne elégedjen meg a hozzá nem értőktől elhangzó frázissal "hasfájós a gyerek, majd kinövi, majdnem minden kisbaba átesik ezen". Ragaszkodjon ahhoz, hogy beutalót kapjon a legközelebbi gasztroenterológiai szakambulanciára, ahol a táplálékallergiákat a megfelelő eszközökkel kivizsgálják.
1. Tejcukor- (laktóz) intolerancia A tejben számos más összetevő mellett jelentős mennyiségben megtalálható a tejfehérje és a tejcukor. A fehérjék lebontásában az emésztőenzimek játszanak szerepet. Ha a fehérjék lebontása nem megfelelő, és ha a bél immunrendszere fokozottan érzékeny, allergiás reakció jöhet létre (lásd lejjebb 4. pont). A tejcukor (laktóz) a tejben jelentős mennyiségben megtalálható szénhidrát. A laktóz lebontását egyszerű cukrokra a vékonybél bolyhain található laktázenzimek végzik. A laktázenzim a magzati életben alakul ki, a csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, és 3 éves kor után lassan csökken a mennyisége. Gyakori, hogy a baba emésztőrendszere még nem eléggé fejlett a megszületéskor. Ilyenkor kevés a vékonybélben a laktáz nevű enzim, így a laktóz egy része lebontatlanul marad a bélben. Az ott tanyázó baktériumok táplálékhoz jutnak, ami kólikát (hasfájást) ill. hasmenést okoz. Előfordul, hogy a baba szervezete a túl nagy táplálékmennyiséggel nem tud megbirkózni, mivel laktózkapacitásának jobban megfelelnek a kisebb adagok. Általában a baba emésztőrendszere 3 hónapos korára eléri azt a fejlettséget, hogy elegendő laktáz termelődik a szervezetében és a panaszok elmúlnak. Ma már pontos diagnosztikai módszerek állnak rendelkezésre az elsődleges ill. másodlagos laktázhiány megállapításához és elkülönítéséhez. A gyermekorvos a panaszok enyhítésére és az elegendő laktázmennyiség elérését (egészséges bélflóra kialakítását) segítve szájon át beadható Lactobacilus kúrát írhat elő a gyermeknek. Laktózmolekula

2. Elsődleges laktázhiány

Egy ritka örökletes rendellenességnél egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségben termelődik laktáz a baba szervezetében. Ez könnyen felismerhető, mert ilyenkor a baba mindenféle tejre heves rosszulléttel reagál, az anyatejre is.

Ez sajnos az egész életen át tartó állapot, mellőzni kell mindenféle tejterméket a gyermek étrendjéből. Vannak olyan tápszerkészítmények (a fehérjéket alkotó aminosavakból állnak), melyek egyáltalán nem allergizálnak (lásd lejjebb).



3. Másodlagos laktázhiány

Előfordul, hogy allergia, intolerancia vagy fertőzés miatt hasmenés lép fel, emiatt a bélfalban átmenetileg csökken a laktáztermelés, így a bélrendszer ez idő alatt nem tudja lebontani a laktózt.
Amikor a hasmenés valódi oka megszűnik, a betegség rendbejön magától
(teendő: diéta a gyermeknek és szoptatás esetén az anyának is).

4. Tejfehérje-allergia

Ha a laktózbevitel csökkentése (kisebb adagokkal való szoptatás ill. laktózmentes, de tejalapú tápszer adása) nem segít az állapoton, ha a tünetek nem szűnik meg, akkor valószínűleg tejfehérje-allergiáról van szó. A tünetek rendszerint az etetés (szoptatás) után rövid időn belül (10-15 perc) jelentkeznek.

A gyermekkori tejfehérje- és egyéb ételallergia jellemzője a tünetek nagyfokú változékonysága:
hasi fájdalom, hányás, hasmenés, haspuffadás, székrekedés, allergiás gyomor-bél hurut, táplálék okozta vastagbél- és vékonybélgyulladás, étvágytalanság, nyelőcső reflux betegség, csalánkiütés, atópiás ekcéma, ismétlődő felső légúti hurut, visszatérő asztmás hörghurut, asztma, allergiás nátha, gégeduzzanat, ismétlődő fülgyulladás, nyelv- és ajakduzzadás, viszketés, súlyfejlődés megállása.
Legsúlyosabb esetben anafilaxia is kialakulhat, ami az allergia akár halált is okozó megjelenési formája. Az anafilaxia perceken (max. 1 órán) belül a táplálék nagyon kis mennyiségére kialakul. A tünetek heves hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal, feldagadással kezdődnek, és orvosi beavatkozás (adrenalin) hiányában akár a keringés összeomlásáig fokozódhatnak. A tünetek jelentkezésekor azonnal vigyük a gyermeket orvoshoz vagy hívjunk mentőt!
(Lásd Anafilaxiás sokk)

A csecsemőkori gyakori éjszakai ébredés és éjszakai sírás esetében a panaszok kiváltó oka a tehéntej-allergia is lehet.

A tehéntej-allergia kezelése egyértelmű: a problematikus élelmiszert (tejet, tejterméket, tehéntejalapú tápszert) teljesen el kell hagyni a baba és a szoptató anya étrendjéből, ezután a javulás látványos, a tüneteknek rövid időn belül el kell múlniuk.
A tejelvonás miatt gondoskodni kell a kálciumpótlásról. A keresztreakció lehetősége miatt tehéntej-allergia esetén a kecske-, bivaly- és juhtej sem fogyasztható. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél a szójatej, rizstej, zabtej megfelelhet a tehéntej helyettesítésére. Kisgyermekkorban az erősen allergén szójafehérje fogyasztása nem javasolt, a tehéntejallergiás kisgyermekeknek a vitamin-, ásványi anyag- és nyomelemhiány megelőzése miatt speciális tápszert kell fogyasztaniuk. Mivel ezek meglehetősen rossz ízűek, türelemre és ízesítésre (gyümölcs) van szükség ahhoz, hogy az anyatejhez vagy a tejalapú tápszerhez szokott kisgyermek elfogadja őket.
Az étel- (tej)allergia által okozott hasmenés másodlagos laktázhiányt idézhet elő. Ilyenkor, ha az allergén kikerül az étrendből, a hasmenés még fennáll egészen addig, amíg a bélnyálkahártya rendbe nem jön.

Hatéves kor után a táplálékallergiák gyógyulási aránya sokkal kisebb, mint a korai életkorban.
A csecsemők tehéntej-allergiája az esetek 80-90%-ában 3 éven belül megszűnik, iskoláskorban csak 25-50%-ban várható javulás.
A javulás és gyógyulás csak szigorú eliminációs diéta után várható.

5. Egyéb ételallergia

Az ételallergia bármilyen élelmiszerre kialakulhat, többnyire már a gyermekkorban megjelenik.
Ételallergiás kisbabáknál gyakori a késleltetett reakció (pár órával az étkezés után jelentkezik és nem azonnal a bevitel után) - gyomorfájás, hasmenés, hányás lép fel (lásd feljebb 4. pont).

Tápszeres babáknál az allergén többnyire a tehéntejben lévő fehérje (lásd feljebb 4. pont), szoptatott csecsemőknél bármi lehet, amit az anya eszik (szoptatott csecsemőkben az anya által elfogyasztott táplálék miatt kialakulhatnak a tehéntej-, a tojás- vagy egyéb ételallergia tünetei is.)

Súlyos esetben a kisbabák ételallergiája véres, váladékos hasmenéssel járó idült vastagbélgyulladást is előidézhet.
Kezeletlen tejfehérje- vagy egyéb ételallergia esetén krónikus (idült) vékonybélgyulladás is kialakulhat, mivel a nem megfelelően lebontott tejfehérjék hatására a vékonybélbolyhok elpusztulnak és a tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően. A nem felismert csecsemőkori tej- és ételallergia súlyos bélsorvadáshoz vezethet.
A vékonybélbolyhok pusztulása miatt a bél cukorbontó enzimeinek (laktáz) mennyisége is csökken: így kisbabáknál az ételallergia okozta hasmenés átmeneti laktázhiányt idézhet elő, ami miatt a tejtermékek fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket (lásd feljebb 3. pont).
A tehéntej- vagy egyéb ételallergia okozta asztmás hörghurut gyermekekben gyakran társul más szervek (pl. a gyomor-bél rendszer vagy a bőr) betegségeivel.

A tehéntej- vagy egyéb ételallergia szokatlan tünete lehet a fokozott irritabilitás és a hiperkinetikus szindróma, a hiperaktivitás. A gyermek nyugtalan, ingerlékeny, állandóan tevékenykedik, nem képes koncentrálni. Ilyenkor a magatartászavar kezelése nem sok eredményt hoz. A tejmentes diéta és az erős allergéneket, valamint az adalékanyagokat nélkülöző étrend mellett a panaszok javulhatnak.
(Lásd még Élelmiszer-adalékanyagok)

6. Eozinofíliás betegségek (gyomor-bél ill. nyelőcsőhurut)

Az élelmiszerek által kiváltott ritka immunreakció. A gyomor-bél rendszer ill. a nyelőcső érintett szakaszában tetemesen megnő az eozinofil granulocita nevű immunsejtek száma.
Ezen ételérzékenység számos formája ismert, de kapcsolata az IgE közvetítette ételallergiával még nem világos. Némely beteg szervezete ugyanis termel IgE-t a tüneteket okozó élelmiszer ellen, másoké viszont nem.

Az eozinofil granulociták normál mennyiségben hasznosak, az IgE-vel és a hízósejtekkel együtt részt vesznek a szervezetben élősködő férgek elpusztításában. Mérgező anyagot termelnek, mely megöli a betolakodókat, ezen kívül a hisztamint is képesek lebontani.
Túl sok mennyiségben azonban ezek a méreganyagok (gyulladáskeltő vegyületek) rendkívül heves gyulladást idéznek elő a szervezetben. A mérgező anyagok felszabadításával más immunsejteket is a test érintett részébe vonzanak. Az eozinofil sejteknek tehát nagy szerepe van a túlérzékenység fenntartásában.

Tünetei:
a táplálék visszaöklendezése, hányás, gyomorfájdalom, étel visszautasítása, étvágytalanság, gyomorkapu-szűkület az eldugult gyomorszáj miatt - ennek következménye a sugárhányás, alvászavar.

A betegség főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, felnőtteknél olyan ritka, hogy rendszerint fel sem ismerik.
A betegség dianosztizálható a tápcsatornából vett szövetmintával.
A problematikus élelmiszer beazonosítása nehéz feladat. A kisbaba még kevesebbféle táplálékot fogyaszt, így egyszerűbb rátalálni az allergizáló ételre (csecsemőknél általában a tehéntej a bűnös). Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél segít a kizárásos diéta.

7. Heiner-szindróma

Nagyon ritka betegség, kizárólag csecsemőket érint.
A tehéntej-érzékenység súlyos formája, mely ziháló nehézlégzéshez és tüdőbevérzéshez vezethet.
A gyermek gyenge, növekedése nem kielégítő, kiújuló tüdőgyulladás is felléphet.
Diagnosztizálható a tüdő szövettani vizsgálatából, a vér és köpet vizsgálatából.
A tehéntejet szigorúan ki kell iktatni a baba étrendjéből.

A laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia elkülönítése

- Tápszeres babáknál: A hasfájós tápszeres babának laktózmentes (de tejalapú) tápszert adunk. Ha megszűnnek a panaszok, akkor nem tejallergiás, hanem "csak" laktózintoleranciás a baba. Ha nem szűnnek meg a panaszok, akkor nagy valószínűséggel tejfehérje-allergiáról van szó, és aminosavas gyógytápszer (tejfehérje-mentes) adása szükséges. A tejfehérje-allergia károsítja a vékonybélbolyhokat, aminek következtében a laktázenzim mennyisége is csökkenhet, így a tejfehérje-allergia társulhat a laktózfelszívódás zavarával.

Tejfehérje-allergia és laktózintolerancia együttes előfordulásakor a megoldás olyan tápszer adása, amelynek fehérjéje teljesen hidrolizált (aminosavas) és ezen kívül még tejcukormentes is.

- Anyatejes babáknál:
Szoptatott babáknál az anya teljes tej- és tejtermékmentes diétája szükséges. Ha ezzel elmúlnak a panaszok, akkor a baba nagy valószínűséggel tejfehérje-allergiás. Ha továbbra is hasfájós és puffad, akkor laktózintolerancia áll fenn. Az intolerancia elmúlásáig szoptatassuk a babát többször és kevesebb mennyiséggel.

Csecsemőtápszerek

A csecsemőtápszerek többsége tehéntejből készül, emiatt ezeket a tejallergiás kisbabák nem fogyaszthatják.

Alternatív tápszerek bármilyen tejérzékenység ill. tejallergia esetén:

- Laktózmentes tápszer laktázhiányos babáknak
A laktózmentes tápszerek léteznek tejalapú és tejfehérje-mentes változatban is, ez utóbbit a tehéntejre allergiás babák is fogyaszthatják.

- Hidrolizátumok (hipoallergén tápszerek - H.A.)
Tehéntejből készül, de a gyártás során a tej fehérjéit részben lebontják.
A hipoallergén azt jelenti, hogy az allergiás reakcó kockázata csekély, de nem nulla.
Nagyrészt semlegesíthető a tehéntej immunérzékenységet előidéző képessége, azonban az allergénmentesítés nem tökéletes, mivel a tejfehérjék egy része ép marad.
Ha valamelyik szülő allergiás (bármire), akkor emiatt a csecsemő is fehérjékkel szembeni allergiára veszélyeztetett. Ilyenkor biztonsági okokból jobb, ha hipoallergén tápszert kap a kisbaba legalább 2 éves koráig (feltéve, hogy szoptatás hiányában kiegészítő táplálékra van szükség).
Ha a csecsemő bizonyítottan tejfehérje-allergiás, a hipoallergén tápszer nem alkalmazható. Nem alkalmas a tehéntej-allergia kezelésére, csak a megelőzésére.

- Aminosavas gyógytápszer
Nem tehéntejből készül, hanem a fehérjéket alkotó aminosavak elegyéből.
Klinikailag laktózmentes, és emellett egyáltalán nem allergizál.
Gyógytápszert kap a csecsemő ételallergia esetén, krónikus és nehezen gyógyítható hasmenés esetén, felszívódási zavaroknál, pre- és posztoperatív kezelés alatt, valamint a kis súlyú koraszülött babák is ezt kapnak, ha anyatej hiányában kiegészítő táplálékra van szükség.
A gyógytápszer egyetlen hátránya, hogy rossz ízű, emiatt az egyéb tápszerhez vagy az anyatejhez szokott babák néha nehezen fogadják el.

- Szója alapú tápszer
Eleinte segíthet a baba panaszain, mivel nem tartalmaz tejfehérjét, azonban hosszabb távon problémákat okozhat, mivel a szója is potenciális allergén.
Tanácsosabb más tápszert választani.

A Lactobacillusok megváltoztatják a citokin-profilt és gátolják az IgE termelést. Csecsemőknél végzett megfigyelések szerint a tápszerekhez hozzáadott Lactobacillus segíthet a normál mikroflóra (bélflóra) és ezáltal a normál immunrendszeri fejlődés visszaállításában.
Például az atópiás dermatitises csecsemőknél a tünetek javulását lehet elérni, ha a csecsemőknek Lactobacillussal (Bifidusszal) dúsított erősen hidralizált tehéntej formulát (azaz Hypoallergén élőflórás anyatej-kiegészítő csecsemőtápszert) adunk.
Hasonlóképpen kedvezően hat a tápszerek oligoszacharidokkal (prebiotikumokkal) történő dúsítása is, melyek nem szívódnak fel, hanem a természetes növekedési és táplálási környezetet biztosítják a hasznos bélbaktériumoknak.
Tehéntej-allergiás csecsemőknek a hipoallergén tápszer nem adható, csak az aminosavas gyógytápszer lactobacilus kiegészítéssel!
(Lásd Élesztőgombák a bélben - Kezelése)

Kezelése

	Vizsgáltassuk ki a gyermekorvossal, nincs-e szervi elváltozás (pl. bélelzáródás, nyelőcsőreflux) a tünetek hátterében. Vizsgáltassuk ki gasztroenterológus szakemberrel, hogy nincs-e tejfehérje-allergia a hasfájás hátterében. Lehetőleg csak anyatejjel tápláljuk a kisbabát legalább 4 hónapos koráig. Az anya azonnal hagyja abba a tej és tejtermékek fogyasztását. Jan van Eyck: Szoptató Madonna (részlet)
Ha nem áll fenn szervi betegség, és nagy valószínűséggel ételallergia sem, akkor hasfájás esetén a szoptatott babákat szoptassuk tovább, és próbáljuk gyakrabban, de kevesebb mennyiséggel etetni. Elsősorban a reggeli adag legyen kevesebb (adjunk a szoptatás előtt forralt és lehűtött vizet, hogy hamarabb telítődjön a gyomra). Ne kapjon gyümölcslevet ill. egyéb szilárd táplálékot. Hasfájós szoptatott csecsemőnél az anya legalább két héten át ne fogyasszon tejterméket, kávét, teát, szeszes italt, halat, tojást, búzát, csokoládét, cukrot, citrusféléket, olajos magvat, húst. A baba egy hetes tünetmentessége után egyenként visszatérhetünk a szervezetnek fontos ételekhez (az anya tehéntejet ezután se fogyasszon). A kisbaba semmiképpen sem kaphat tejet legalább egyéves koráig. Mesterségesen táplált babáknál térjünk át valamely alternatív tápszerre (lásd feljebb). Ha a laktózbevitel csökkentése (a szülő diétája, valamint a baba kisebb mennyiségekkel való szoptatása) nem segít az állapoton, akkor valószínűleg tejfehérje-allergiáról van szó. A problematikus élelmiszert (tejet, tejterméket) mindenképpen el kell hagyni a baba és a szoptató anya étrendjéből, ezután a javulás látványos. Súlyos esetben abba kell hagyni a szoptatást és alternatív tápszerre kell áttérni. Ha a baba már idősebb, és egyebet is fogyaszt az anyatejen/tápszeren kívül, bármikor előfordulhat nála hasmenés, hányás. Vigyük gyermekorvoshoz. Ha a baba nem beteg és az állapota nem javul 1-2 nap alatt, akkor valószínűleg valamely élelmiszer okozza a panaszokat. Iktassunk ki az étrendjéből mindenfajta olyan élelmiszert, ami allergizálhatja. (Lásd Allergiás gyermekek) Ne kapjon tejterméket, marhahúst, halat, tojást, búzát, csokoládét, narancsot, édességet. Olajos magvakat hároméves koráig ne kapjon. Hat hónapos koráig ne kapjon kukoricaszármazékokat (gyógyszerek segédanyagaként sem). A gyermek kis adagokat egyen mindenből. Ha valamit elutasít, ne erőltessük belé. A babának szüksége lehet vitaminok- ill. ásványianyag-kiegészítőkre, kálciumra. Senki ne dohányozzon a kisbaba közelében (az egész lakásban).