Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

Mi az allergia?
Szénanátha
Egész éven át tartó nátha
Asztma
Ekcéma
Csalánkiütés
Kontakt kiütés
Anafilaxiás sokk
Rovarcsípés-allergia
Vegyszer-, gyógyszerallergia
Élesztőgombák a bélben
Ételallergia
Lisztérzékenység
Étel-intolerancia
Allergiás gyermekek
Csecsemőkori hasfájás
Parlagfű
Allergiás állatok
Gyógyszerek, hatóanyagok
Immunterápia
Kiegészítő gyógymódok
Élelmiszer-adalékanyagok
Méregtelenítés
A környezetszennyezés hatásai

A gyermek és a stressz

Könyvajánló
 
Részletes tartalom






 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


vissza a kezdő oldalra

Immunterápia

 


Fogalma

Az allergia gyógyszeres kezelésének hatékonysága nagyon jó, de az allergiás gyulladás hátterében zajló kórtani folyamatok okát nem kezeli. Az immunterápia ezzel szemben befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és a természetes kórlefolyást is módositja.

Hatásmechanizmusának lényege, hogy megtanítja a szervezetet (immunrendszert) másként reagálni egy adott allergénre. Az allergizáló tényező növekvő töménységű folyamatos adagolásával az immunrendszert hozzászoktatják a problematikus allergénhez.
A kezelésnek ezt a formáját specifikus immunterápiának vagy deszenzitizálásnak nevezzük.

Immunterápiát csak ott lehet alkalmazni, ahol rendelkezésre áll adrenalin injekció és az újraélesztés feltételei is adottak. Magyarországon allergológiai szakrendelésen végzik.

Az immunterápia klinikai hatékonysága igazolt, azonban még nem terjedt el.
Az allergiás betegek többsége csak gyógyszeres kezelésben részesül, az allergénspecifikus immunterápia lehetőségét kevés betegnek ajánlják fel.

 

Kezelhető betegségek

Elsősorban a levegőben lévő allergének (pollen, poratka, gombaspóra) ellen hatékony.
Jól reagálnak az immunterápiára azok, akiknél az orrot és szemet érintő közvetlen allergiás reakciók lépnek fel (szénanátha, kötőhártya-gyulladás).
A háziporatka-allergiás asztmás gyermekeknél a specifikus immunterápia javítja a légúti tüneteket és csökkenti az anti­asztmatikumok iránti igényt, valamint megelőzi az újabb allergének okozta érzékenységet is.


Jól kezelhető a rovarcsípés-allergia is. Mindenkinek meg kell kapnia az immunterápiát, akinél már lezajlott rovarcsípés okozta súlyos súlyos szisztémás reakció. Az immunterápiával kezelt betegek nagy részénél nem alakul ki többé szisztémás reakció rovarcsípés hatására. A többieknél, akiknél nem lesz teljes a védelem, a reakció súlyossága nagymértékben csökken, és sokkal kisebb lesz az életveszély kockázata.

Már kialakult asztma esetén hatékonysága nem ilyen egyértelmű, mivel az asztma összetettebb betegség.

Ételallergiára nem alkalmazható.

 

Injekciós immunterápia

A terápia során közvetlenül a bőr alá befecskendezik az allergén kivonatát. Ezután rendszeres időközönként (pl. hetente) az injekciót megismétlik.

Az allergénkivonat az első esetben erősen higított formában kerül a szervezetbe, ez a koncentráció jóval az allergiás reakciót kiváltó küszöbérték alatt van. A következő kivonat ennél már valamivel töményebb.
Ezt követően mindegyiknél növelik a töménységet egészen addig, amíg el nem érik azt a dózist, aminek a beteg rendszerint ki van téve. Majd ezzel az adaggal folytatják a terápiát (fenntartó kezelés) 1-2 havonta ismételt injekcióval, kb.
3 éven át.

Ha a betegnél a terápia alatt mellékhatás lép fel, le kell állítani a dózis növelését, és később újra próbálkozni. Ha az adag elérte a kellő dózist, újabb injekciók következnek ugyanazzal a töménységgel.

Az immuntoleranciát az injekciók rendszeressége alakítja ki folyamatosan, majd tartja fenn, ezért a beteg egyetlen kezelést sem mulaszthat el.

Az orvos figyeli a terápa során az immunrendszer állapotát. A különböző jelek megmutatják, hogy a szervezet mennyire képes megbirkózni az egyre nagyobb töménységű allergénnel.
A túl gyors kezelés nem szerencsés, mert megnő az anafilaxiás reakció veszélye.

A kezelés hatása általában a fenntartási dózis elérése után fél évvel jelentkezik, de van olyan beteg, akinek 1-2 évet is kell várnia a javulásig. Amint az immunterápia kezdi kifejteni hatását, a tünetek enyhülnek és általában kevesebb gyógyszerre van szükség.

 

Sublingualis immunterápia

Az allergénkivonatot cseppek formájában kapja a beteg. Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig. Ezután ki lehet köpni vagy lenyelni. Kezdetben a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Négy darab, különböző erősségű cseppeket tartalmazó üvegből áll a kúra.
A bevett allergén adagját az útmutató szerint fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg az előírt maximális cseppszámot. Utána ezzel az adaggal kell folytatni a terápiát (fenntartó kezelés) hetente háromszor kb. 1-3 hónapon keresztül. A kúrát min. 3 éven át ismételni kell. Pollenérzékenység esetén a pollenszezon befejeződése után 2-3 héttel érdemes kezdeni a kúrát. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző allergén anyaghoz, és a szervezetbe jutáskor nem okoz panaszt.
(
Pangramin SLIT)

 

Az immunterápia előnyei

Klinikai vizsgálatok szerint hatásának mértéke a gyógyszeres kezeléssel azonos vagy esetenként annál jobb. A hosszútávú hatékonyságra és a megelőző hatásra vonatkozó bizonyítékok azonban még nem teljesek.
Azoknál a betegeknél, akik csak egy dologra allergiásak, kivédi az újabb allergénnel való érzékenység kialakulását, és a szénanáthás betegeknél meggátolja az asztma kialakulását.

Kockázata

Az immunterápiára nem mindenki reagál jól.
A kezelési mód fő problémáját a szisztémás anafilaxiás reakció kockázata jelenti.
(Lásd Anafilaxiás sokk)

A jelenleg használt természetes eredetű allergének az IgE keresztkötése révén képesek anafilaxiás reakciót kiváltani, és beindítják a gyulladásos folyamatot. Ennek elkerülésére az allergéneket biotechnológiai módszerekkel próbálják úgy módosítani, hogy ne legyenek képesek két IgE-molekula között keresztkötést létrehozni, de eközben immunológiai aktivitásuk ne változzon.

Ahogyan az allergiás gyulladás molekuláris mechanizmusát egyre részletesebbenn feltárja az orvostudomány, úgy sikerül az immunterápiás eljárások egész sorát kifejleszteni. A biztonságosságot és a hatékonyságot felmérő vizsgálatok azonban sok esetben még csak most folynak.

Az immunterápia esetén az anafilaxiás reakció fellépésnek kockázata ugyan csekély, de bárkinél előfordulhat. Ezért a kutatók alternatív immunterápiás lehetőségeken kísérleteznek , hogy ezt a kockázatot teljesen kivédjék. Mivel az allergiás gyulladás elsősorban a nyálkahártyafelszíneken jelentkezik, a lokális immunterápia a szisztémás (egész testre ható) immunterápiával szemben megoldást jelenthet a jövőre nézve.

Az immunterápia alternatív formái

Enzimrásegítéses deszenzitizálás (EPD)

A módszert sok vita övezi, hatásmechanizmusa ismeretlen.

Az immunsejtek a gyulladásos reakció során (amit az allergén vagy más inger vált ki) izgalmi állapotva kerülnek és béta-glükuronidáz nevű enzimet kezdenek termelni. Ez fokozza a gyulladást kiváltó allergénre vagy antigénre adott immunreakciót.
A megfelelő allergén-enzim kombinációt a bőr alá fecskendezve az enzim ellentétes hatást fejt ki, nem növeli, hanem mérsékli az allergénre adott immunreakciót.

A tesztelések szerint a módszer hatásos szénanátha, asztma, valamint élelmiszerek kiváltotta gyermekkori migrén és hiperaktivitás esetén.
Az EPD minimális mennyiségű allergént használ, ezért anafilaxiás reakció fellépése nem várható.


Provokáció-neutralizáció (kiváltás-közömbösítés)


A módszert sok vita övezi.
A módszer két szakasza a tesztelés és a kezelés.
Nemcsak a klasszikus allergiás megbetegedésekre alkalmazzák, hanem étel- és vegyszerérzékenységre is.

A módszer technikája (injekciózás) hasonlít a hagyományos immunterápia. Különbség, hogy a felhasznált allergénkivonat sokkal hígabb, mint a hagyományos immunterápiánál.
A közömbösítő hatást kiváltó allergénkivonatnak azonnali és közvetlen hatása van a szervezetre, blokkolja a kialakulóban lévő tüneteket. A kivonat megfelelő töménysége allergénenként és egyénenként változó és csak hosszadalmas próbálkozással állapítható meg.
A tesztelés során a kivonatot a bőrbe juttatják be. Ideális esetben a közömbösítő adagot az injekció beadási helye körül kialakuló bőrduzzanat viselkedése alapján határozzák meg - mekkora az az adag, ami mellett az allergén kiváltotta bőrelváltozás nő, ugyanolyan marad vagy eltűnik.

A tesztelést végző szakember elméletileg a bőrelváltozás tanulmányozásával meg tudja határozni a közömbösítő adag megfelelő erősségét. Ezen kívül a beteg visszajelzései is segítenek, hogy melyik töménységű közömbösítő adag mulasztotta el a tüneteit.



All rights reserved © AllergiaInfo