|  | vissza
a kezdő oldalra
Immunterápia
Fogalma
Az allergia
gyógyszeres kezelésének hatékonysága nagyon jó, de az allergiás gyulladás hátterében
zajló kórtani folyamatok okát nem kezeli. Az immunterápia ezzel szemben befolyásolja
az allergia alapmechanizmusát, és a természetes kórlefolyást is módositja.
Hatásmechanizmusának
lényege, hogy megtanítja a szervezetet (immunrendszert) másként reagálni egy adott
allergénre. Az allergizáló tényező növekvő töménységű folyamatos adagolásával
az immunrendszert hozzászoktatják a problematikus allergénhez. A kezelésnek
ezt a formáját specifikus immunterápiának vagy deszenzitizálásnak nevezzük.
Immunterápiát
csak ott lehet alkalmazni, ahol rendelkezésre áll adrenalin injekció és az újraélesztés
feltételei is adottak. Magyarországon allergológiai szakrendelésen végzik.
Az
immunterápia klinikai hatékonysága igazolt, azonban még nem terjedt el. Az
allergiás betegek többsége csak gyógyszeres kezelésben részesül, az allergénspecifikus
immunterápia lehetőségét kevés betegnek ajánlják fel.
Kezelhető
betegségek
Elsősorban
a levegőben lévő allergének (pollen, poratka, gombaspóra) ellen hatékony. Jól
reagálnak az immunterápiára azok, akiknél az orrot és szemet érintő közvetlen
allergiás reakciók lépnek fel (szénanátha, kötőhártya-gyulladás). A
háziporatka-allergiás asztmás gyermekeknél a specifikus immunterápia javítja a
légúti tüneteket és csökkenti az antiasztmatikumok iránti igényt, valamint megelőzi
az újabb allergének okozta érzékenységet is. |
 |
Jól
kezelhető a rovarcsípés-allergia is. Mindenkinek meg kell kapnia az immunterápiát,
akinél már lezajlott rovarcsípés okozta súlyos súlyos szisztémás reakció. Az immunterápiával
kezelt betegek nagy részénél nem alakul ki többé szisztémás reakció rovarcsípés
hatására. A többieknél, akiknél nem lesz teljes a védelem, a reakció súlyossága
nagymértékben csökken, és sokkal kisebb lesz az életveszély kockázata. |
Már
kialakult asztma esetén hatékonysága nem ilyen egyértelmű, mivel az asztma összetettebb
betegség.
Ételallergiára nem alkalmazható.
Injekciós immunterápia
A
terápia során közvetlenül a bőr alá befecskendezik az allergén kivonatát. Ezután
rendszeres időközönként (pl. hetente) az injekciót megismétlik.
Az
allergénkivonat az első esetben erősen higított formában kerül a szervezetbe,
ez a koncentráció jóval az allergiás reakciót kiváltó küszöbérték alatt van. A
következő kivonat ennél már valamivel töményebb.
Ezt követően mindegyiknél
növelik a töménységet egészen addig, amíg el nem érik azt a dózist, aminek a beteg
rendszerint ki van téve. Majd ezzel az adaggal folytatják a terápiát (fenntartó kezelés) 1-2 havonta
ismételt injekcióval, kb.
3 éven át. | | Ha
a betegnél a terápia alatt mellékhatás lép fel, le kell állítani a dózis növelését,
és később újra próbálkozni. Ha az adag elérte a kellő dózist, újabb injekciók
következnek ugyanazzal a töménységgel.
Az immuntoleranciát az injekciók
rendszeressége alakítja ki folyamatosan, majd tartja fenn, ezért a beteg egyetlen
kezelést sem mulaszthat el. |
Az
orvos figyeli a terápa során az immunrendszer állapotát. A különböző jelek megmutatják,
hogy a szervezet mennyire képes megbirkózni az egyre nagyobb töménységű allergénnel.
A
túl gyors kezelés nem szerencsés, mert megnő az anafilaxiás reakció veszélye.
A kezelés hatása általában a fenntartási dózis elérése után fél évvel
jelentkezik, de van olyan beteg, akinek 1-2 évet is kell várnia a javulásig. Amint
az immunterápia kezdi kifejteni hatását, a tünetek enyhülnek és általában kevesebb
gyógyszerre van szükség.
Sublingualis immunterápia
Az allergénkivonatot cseppek formájában kapja a beteg. Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig. Ezután ki lehet köpni vagy lenyelni. Kezdetben a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Négy darab, különböző erősségű cseppeket tartalmazó üvegből áll a kúra.
A bevett allergén adagját az útmutató szerint fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg az előírt maximális cseppszámot. Utána ezzel az adaggal kell folytatni a terápiát (fenntartó kezelés) hetente háromszor kb. 1-3 hónapon keresztül. A kúrát min. 3 éven át ismételni kell. Pollenérzékenység esetén a pollenszezon befejeződése után 2-3 héttel érdemes kezdeni a kúrát. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző allergén anyaghoz, és a szervezetbe jutáskor nem okoz panaszt.
(Pangramin SLIT)
Az immunterápia előnyei
Klinikai
vizsgálatok szerint hatásának mértéke a gyógyszeres kezeléssel azonos vagy esetenként
annál jobb. A hosszútávú hatékonyságra és a megelőző hatásra vonatkozó bizonyítékok
azonban még nem teljesek.
Azoknál a betegeknél, akik csak egy dologra allergiásak,
kivédi az újabb allergénnel való érzékenység kialakulását, és a szénanáthás
betegeknél meggátolja az asztma kialakulását.
Kockázata
Az
immunterápiára nem mindenki reagál jól.
A kezelési mód fő problémáját a szisztémás
anafilaxiás reakció kockázata jelenti.
(Lásd Anafilaxiás
sokk)
A jelenleg használt természetes eredetű allergének az
IgE keresztkötése révén képesek anafilaxiás reakciót kiváltani, és beindítják
a gyulladásos folyamatot. Ennek elkerülésére az allergéneket biotechnológiai módszerekkel
próbálják úgy módosítani, hogy ne legyenek képesek két IgE-molekula között keresztkötést
létrehozni, de eközben immunológiai aktivitásuk ne változzon.
Ahogyan az
allergiás gyulladás molekuláris mechanizmusát egyre részletesebbenn feltárja az
orvostudomány, úgy sikerül az immunterápiás eljárások egész sorát kifejleszteni.
A biztonságosságot és a hatékonyságot felmérő vizsgálatok azonban sok esetben
még csak most folynak.
| Az
immunterápia esetén az anafilaxiás reakció fellépésnek kockázata ugyan csekély,
de bárkinél előfordulhat. Ezért a kutatók alternatív immunterápiás lehetőségeken
kísérleteznek , hogy ezt a kockázatot teljesen kivédjék. Mivel az allergiás gyulladás
elsősorban a nyálkahártyafelszíneken jelentkezik, a lokális immunterápia a szisztémás
(egész testre ható) immunterápiával szemben megoldást jelenthet a jövőre nézve.
|
Az
immunterápia alternatív formái
Enzimrásegítéses
deszenzitizálás (EPD)
A módszert sok vita övezi, hatásmechanizmusa
ismeretlen.
Az immunsejtek a gyulladásos reakció során (amit az allergén
vagy más inger vált ki) izgalmi állapotva kerülnek és béta-glükuronidáz nevű enzimet
kezdenek termelni. Ez fokozza a gyulladást kiváltó allergénre vagy antigénre adott
immunreakciót.
A megfelelő allergén-enzim kombinációt a bőr alá fecskendezve
az enzim ellentétes hatást fejt ki, nem növeli, hanem mérsékli az allergénre adott
immunreakciót.
A tesztelések szerint a módszer hatásos szénanátha, asztma,
valamint élelmiszerek kiváltotta gyermekkori migrén és hiperaktivitás esetén.
Az
EPD minimális mennyiségű allergént használ, ezért anafilaxiás reakció fellépése
nem várható. Provokáció-neutralizáció
(kiváltás-közömbösítés)
A módszert sok vita övezi. A módszer két
szakasza a tesztelés és a kezelés. Nemcsak a klasszikus allergiás megbetegedésekre
alkalmazzák, hanem étel- és vegyszerérzékenységre is.
A módszer technikája
(injekciózás) hasonlít a hagyományos immunterápia. Különbség, hogy a felhasznált
allergénkivonat sokkal hígabb, mint a hagyományos immunterápiánál. A közömbösítő
hatást kiváltó allergénkivonatnak azonnali és közvetlen hatása van a szervezetre,
blokkolja a kialakulóban lévő tüneteket. A kivonat megfelelő töménysége allergénenként
és egyénenként változó és csak hosszadalmas próbálkozással állapítható meg. A
tesztelés során a kivonatot a bőrbe juttatják be. Ideális esetben a közömbösítő
adagot az injekció beadási helye körül kialakuló bőrduzzanat viselkedése alapján
határozzák meg - mekkora az az adag, ami mellett az allergén kiváltotta bőrelváltozás
nő, ugyanolyan marad vagy eltűnik.
A tesztelést végző szakember elméletileg
a bőrelváltozás tanulmányozásával meg tudja határozni a közömbösítő adag megfelelő
erősségét. Ezen kívül a beteg visszajelzései is segítenek, hogy melyik töménységű
közömbösítő adag mulasztotta el a tüneteit.
|
 |