Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

A környezetszennyezés hatásai

Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.

A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:
- ózonhatás,
- ionizáló sugárzás,
- föld-, levegő- és vízszennyezés,
- az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei,
- dohányzás és alkoholfogyasztás,
- többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,
- élelmiszer-adalékanyagok.

Ugyanakkor a táplálkozás során sajnálatos módon egyre kevesebb antioxidáns jut a szervezetbe. Ennek következtében emelkedik a tüdő- és szívrendszeri megbetegedések valamint a daganatos betegségek száma, a fokozott fertőzéssel, immungyengeséggel, illetve allergiával kapcsolatos betegségek köre.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyagai, a béta-karotinok semlegesítik a szabadgyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén, réz, cink szükséges. Minden főzési folyamat csökkenti az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A hevítés miatt a C-vitaminnak és a folsavnak akár 100 %-a, az E-vitaminnak és a B-vitaminnak pedig 50 %-a is tönkremehet. Ezért napi táplálékadagunk legalább egyharmad részét nyersen és frissen kellene fogyasztanunk. A meghámozott és feldarabolt zöldség a levegő és fény hatására bomlási folyamatok miatt nagyfokú vitamint is veszít. Különösen érvényes a távoli országokban frissen szedett déligyümölcsökre is, melyek akár tartósítószereket is tartalmazhatnak.
Fontos főzési tanács, hogy először mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt és azután daraboljuk fel. Az elkészített ételeket ne tartsuk hosszabb ideig melegen.
A környezetszennyezés miatt egyre inkább a bioélelmiszerek kerülnek az egészséges táplálkozás középpontjába.

A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).

Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok:
- C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik,
- A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket,
- Béta-karotin: szabadgyök-fogó.
- E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin: segíti az antitestképződést.

Levegő

A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből. Az elmúlt években Magyarországon összességében csökkent a légszennyezés. Ez főleg annak köszönhető, hogy 1999. április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot, valamint az üzemanyagok kéntartalmának csökkentésével a légzési problémákért és savas esőkért felelős kén-dioxid-kibocsátás is látványosan zuhant. Mivel 1996 óta csak katalizátoros autó állítható forgalomba, így kisebb lett a szén-monoxid koncentrációja is, mely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja. Rossz hír viszont, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.
Évről évre növekszik viszont a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége. Ennek harmadát a 3,5 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik, másik harmadát a katalizátor nélküli négyütemű személyautók bocsátják ki. Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.
Az európai uniós jogszabályok nem korlátozzák a korszerűtlenné vált gépkocsik használatát, csak az újonnan forgalomba kerülőkre állapítanak meg egyre szigorodó zaj- és légszennyezés-kibocsátási normákat.

A gépjárművek égéstermékeiben talált korom, dízelkorom, nitrogén-oxid és -monoxid, szén-monoxid, ózon és a 10 mikronnál kisebb elemi részecskék kórokozó hatását folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményeként bizonyossá vált, hogy a kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is. A virágpollenhez kapcsolódó korom és egyéb szennyező anyagok a pollen fehérjeburkának szerkezetét megváltoztatva azok allergizáló hatását szintén fokozzák.

Mérések szerint Magyarország területének 4 %-a súlyosan szennyezett, ahol a lakosság 29 %-a él. Mérsékelten szennyezett területen a lakosság közel 24 %-a található. Ebből következően több, mint a népesség fele a levegő minőségének szempontjából nem él ideális helyen.
A légszennyezettség mértéke időszakonként is változik. A légköri nitrogén-oxidok júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, a kén-dioxid viszont a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban található meg a legmagasabb koncentrációban az atmoszférában. Egy csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére is megemelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain.
A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.
Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.
A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.
A gépkocsik és erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az alsó légköri ózon erős napsugárzás hatására. A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.

A Magyarországon még forgalomban lévő 300ezer keletnémet kétütemű autó szénhidrogén-kibocsátása egyenként kb. százszorosa egy négyütemű kocsiénak. Szén-monoxidból viszont a kétütemű autók sem bocsátanak ki többet a többi személykocsinál, és lényegesen ritkábban is használják őket, mint a korszerűbb járműveket. A 2005-ben legalább 16 éves kétüteműek kitiltása nem jelent majd áttörést a levegőtisztaság szempontjából, jelenlegi kevés számuk miatt. 2005 júliusától az ennél fiatalabb kétütemű autók is csak akkor maradhatnak forgalomban, ha a károsanyag-kibocsátásukat jelentősen mérséklő katalizátort szerelnek rájuk. A katalizátor viszonylag magas ára miatt azonban nem valószínű, hogy gazdáik hajlandók lesznek ilyet felszereltetni a keveset érő kocsikra.

Budapest európai mércével mérve átlagosan szennyezett város, ám a mérges gázok rendkívül egyenetlenül oszlanak el légteráben. A legveszélyeztetettebb területe a Nagykörút és a Duna által határolt rész: itt, vagyis az ország területének 0,03 százalékán összpontosul az országos légszennyezés több, mint 10 %-a. Az erős légszennyezés hatására a forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében az asztma, az allergia és a légcsőhurut jóval gyakoribb, mint vidéken. Az itt lakó felnőttek közül pedig többen betegednek meg rákban, mint másutt.
A szennyezett levegő főképp azok nyelik, akik jelentős részben felelősek érte: maguk a járművezetők. Az autók utasterében kétszer-háromszor akkora a szennyező anyagok koncentrációja, mint a járdák felett.

Víz

Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.

Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.

Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.

Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót.

Élelmiszerek

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.
Lásd Élesztőgombák a bélben - Bélflóra és az étrend
Lásd Élelmiszer-adalékanyagok

Növényvédőszerek (peszticidek)

A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent. Csoportosításuk a felhasználási területeik alapján történik: a herbacidekkel a nemkívánatos növények ellen harcolnak, rovarkártevők ellen az inzekticideket használják, a fungicidok elpusztítják a gombákat, az akaricidek az atkákat, a nematicidek a férgeket, a rodenticidek pedig a rágcsálókat.

A peszticideket eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki, csak később ismerték fel, hogy ezeket a halálos keverékeket kiválóan be tudják vetni a természet ellen is. A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van. A peszticideknek és bomlástermékeiknek nagyon hosszú lappangási idejük van. A méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig akár több évtized is eltelhet.

Aki kevésbé veszélyes élelmet akar venni, az ne a legolcsóbbat keresse, hiszen aki olcsón termel, az nagy mennyiséget termel, és emiatt feltétlenül használ peszticideket. Persze nincs biztosíték arra, hogy a drágább termékekben nem fordulnak elő mérgek. A biogazdaságokban termelt áruk viszont nem tartalmazhatnak ilyen növényvédőszereket. Ezért a biztonságért azonban többet kell fizetni.

Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.

Épületek

Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.
Lásd Egész éven át tartó nátha
Lásd Vegyszerallergia - Beltéri szennyező anyagok

Dohányzás

Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90 %-át a dohányzás okozza.

A nemdohányzók védelméről szóló 1999-ben elfogadott törvény meglehetősen szigorú, és alaposan szabályozza a közintézmények, ezen belül a munkahelyek és a vendéglátóipari egységek dohányzást kezelő gyakorlatát. E törvény szerint a munkahelyeken és a meleg ételt felszolgáló, zárt légterű vendéglátóipari létesítményekben dohányzóhelyeket kell kijelölni úgy, hogy a dohányfüst ne érhesse el a nemdohányzó vendégeket. Ehhez modern térelválasztás, illetve szellőztető berendezés szükséges, amelyek beszerzésére annak idején másfél éves haladékot kaptak az étterem- és bártulajdonosok.
Itthon a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi a „dohánykommandó”-nak is nevezett, időszakosan, adott céllal együttműködő szakemberekből álló csoportjának segítségével. Az ÁNTSZ büntetést is kiszabhat azokra a munkahelyekre, ahol nem alakítottak ki megfelelően elválasztott dohányzóhelyeket. De büntetésre számíthat az is, aki tiltott helyen dohányzik, bár ez utóbbit elég nehéz utólag bizonyítani.
Közterületen és médiában már nem lehet itthon dohányárut reklámozni (egy kivétellel: a Marlboro Magyar Nagydíj Forma-1-es futamán), és az idei évtől szigorodtak a cigarettásdobozok figyelmeztető szövegeire vonatkozó szabályok is. Minden eddiginél nagyobb méretben és szembetűnőbben tüntetik fel a dobozokon, hogy a dohányzás halált okozhat.

Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg, kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a. A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Demográfiai adatok szerint Magyarországon 50 %-kal magasabb a daganatos megbetegedések halálozási gyakorisága, mint az EU-ban. Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női dohányzásra is visszavezethetők.

Az EU országaiban és a Világbank által lefolytatott elemzések szerint a dohányzás visszaszorításának legjobb eszköze a cigaretta drágítása. Az országok fejlettségétől függően a cigaretta (reál)árának 10 százalékos emelése 2-8 százalékos fogyasztáscsökkenést okoz.