Sorry, your browser doesn't support Java(tm).

vissza a kezdő oldalra

Atópiás ekcéma (dermatitis)

Fogalma

Allergiás hajlamú egyéneknél jelentkező vöröses kiütés. A kiütés eleinte vörös és száraz, többnyire viszket. Máskor a kiütést apró vörös dudorok vagy hólyagocskák sűrű telepei alkotják.

A csoportosan elhelyezkedő, folyadékkal teli hólyagok olykor hámlanak vagy nedvedzenek, átlátszó váladék szivárog belőlük. Idővel a bőr megvastagodik, halványabbá és pikkelyessé válik.

Az ekcémás kiütést kiváltó allergének vagy a levegőn keresztül belélegzéssel kerülnek a szervezetbe, vagy közvetlen érintkezéssel jutnak a bőrre.

Az atópiás ekcémában szenvedők immunrendszerének allergiára hajlamos része fokozottan működik, míg a kórokozókkal szembeni védekező rendszere csökkent aktivitást mutat. Emiatt az allergizáló anyagokra könnyebben alakul ki allergiás reakció, mint az egészségeseknél. Ugyanakkor a környezeti baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szemben kismértékben csökken a védekezés.

A negatív lelki tényezők, a stresszhelyzetek ronthatják a beteg állapotát.

A betegség nem fertőző, de kezelni nehéz és gyakran kiújul.

Előfordulása

Az ekcéma gyakran fordul elő csecsemőknél és fiatalabb gyermekeknél. Az európai gyermekek kb. 8-10 %-a, a felnőttek 1-2 %-a szenved ebben a betegségben.
A tünetek az esetek több, mint a felében már az első életévben megjelennek, 25-30 %-ban az ötödik életév előtt jelentkeznek. Meglehetősen ritka a későbbi életkorban vagy a felnőttkorban kialakuló formája.

A betegség súlyossága nagyon változatos, akadnak egészen enyhe tünetekkel járó esetek is, és előfordulnak igen súlyosak is.
A betegség lefolyása is hullámzó: súlyosabb, jelentős tünetekkel járó időszakok és enyhébb panaszokat okozó, esetleg tünetmentes időszakok váltják egymást.
Nyáron a napsütés, a pihenés, a laza ruházat enyhíti a tüneteket, télen viszont a vastag ruházat, túlfűtés és száraz levegő rontja a bőr állapotát.

Kisbabáknál a betegség leggyakrabban a 2-6 hónapos kor között jelentkezik. Többnyire a hajas fejbőrön és az arcon jelennek meg foltok, de előfordulhat a lábon, a kar belső felén, a háton is. Hároméves korra a kiütés elsősorban a lábszáron található, átterjed a könyök- és térdhajlatra, esetleg a nyakhajlatra. A gyakori vakarózás miatt itt a bőr megvastagszik. Némely esetben a szem környéki terület és az ajak is begyulladhat.
Felnőtteknél a kézháton, fejbőrön, ajkakon, szemhéjon, nyakon, izületi hajlatokban és a mellkason jelentkeznek a kiütések.

A gyermekkori ekcéma általában a növekedéssel javul. A második életév végére a gyermekek fele meggyógyul a betegségből, vagy a panaszok jelentősen csökkennek. A továbbra is tünetekkel bíró gyermekek nagy része az iskoláskor elérése után mutat javulást.
Akiknél a panaszok felnőttkorban is fennállnak, azok a betegek általában súlyos, nehezen kezelhető tünetekkel kénytelenek együttélni.

Az atópiás ekcémában szenvedő gyermekek 30 %-ánál asztma, 60 %-ánál szénanátha alakul ki a későbbi életszakaszokban.

Érzékenységi reakciót kiváltó tényezők

- tehéntej, tojás, tejtermékek,
- citrusfélék, zöldségek, egyéb élelmiszer,
- házipor-atka, pollen, penész, bundás háziállatok szőre,
- hideg idő, száraz levegő,
- erős verítékezés, stresszhelyzetek,
- dohányfüst, vegyszerek.

Az ekcémás betegek érzékenyen reagálhatnak a mindennapi anyagokra is:
gyapjú, szintetikus textíliák, szappan, kozmetikumok, mosószer, légszennyező anyagok, gázok.

Az élelmiszerallergia szerepe az atópiás ekcéma kialakulásában elsősorban az első két életéven belül fontos. Az élelmiszerek bevezetésével megfigyelhető a tünetek kialakulása vagy a fennálló tünetek romlása. A betegség felismerése a táplálás és a tünetek kapcsolatának megfigyelésére épül. Ételallergiánál a vérből végzett allergiavizsgálat segíti, de önmagában nem biztosítja a diagnózist.

A későbbi életkorban fennálló tünetek esetén általában kisebb a jelentősége az élelmiszerallergiának.

A környezetünkben előforduló virágporok és a háziporatka jelentős szerepet játszanak az atópiás ekcéma tüneteinek romlásában.
(Lásd Szénanátha, Parlagfű, Egész éven át tartó nátha)

Súlyosbítja a viszketést a düh, zavar, stressz, izzadás, meleg, forró fürdő, meleg takaró, forró ital, kávé, tea, alkohol, ecet, fűszeres ételek, csokoládé, szójaszósz, élesztő, narancslé, paradicsom.

Az atópiás ekcémában szenvedők bőrén gyakoribbak a fertőzések, melyek lehetnek bakteriális, vírusos vagy gomba eredetűek. Ennek oka, hogy a bőr védekező képessége csökkent ezen kórokozókkal szemben. A kórokozók megtelepedése a bőrön jelentősen rontja az ekcéma tüneteit. A fertőzésekkel azonnal orvoshoz kell fordulni és meg kell kezdeni a szükséges kezelést.

Az ekcémát súlyosbíthatja a csecsemőkori fogzás, megfázás és egyéb vírusfertőzések, a menstruációs ciklus egyes fázisai.

A fémérzékenység az atópiás ekcémához hasonló tüneteket produkálhat.

Kezelése

Nincs olyan gyógyszer, ami a önmagában megszüntetné a betegséget. Az alkalmazott kezelések célja a tünetek enyhítése és megszüntetése. Ehhez nagy segítséget ad, ha a különböző allergiavizsgálatokkal sikerül beazonosítani a tüneteket okozó allergént.
A bőr gyulladásának csökkentésére szteroidtartalmú és hidratáló krémeket, súlyos esetben (szigorú orvosi felügyelet mellett) gyógyszert alkalmaznak.

Fontos az összes potenciális allergénnel és irritáló anyaggal való érintkezés minimálisra csökkentése, ételérzékenység esetén az azt kiváltó élelmiszer teljes mellőzése. Érdemes pár hetes méregtelenítő kúra során az összes adalékanyaggal dúsított ételt, tejterméket és húst elhagyni az étrendből.

A bőr működészavarai közé tartozik a jelentősen csökkent viszketési küszöb, vagyis az atópiás ekcémás betegnél ugyanazon inger hatására jelentősebb viszketés jelentkezik, mint az egészséges embereknél.
A viszketés miatti vakarózás tovább rontja a bőrtüneteket. Gyakran izzadás után lép fel erős viszketés. A viszketés gyakran zavarja az éjszakai nyugalmat, ami kialvatlansághoz és a nappali teljesítmény romlásához vezet.
Meg kell próbálni a vakarózás, kidörzsölés elkerülését.

Az atópiás betegek bőre száraz, ez köszönhető a faggyúmirigyek csökkent működésének és a bőrön keresztüli fokozott vízveszteségnek. Ezért a kezelés egyik legfontosabb eleme a bőr állandó hidratálása és zsírzása (vazelin alapú készítménnyel).
Az ekcémás bőr elfertőzését meg kell előzni (pl. kerüljük a herpeszes emberekkel való érintkezést).

Hosszas fürdőzés helyett a nem túl meleg vízzel való zuhanyozás ajánlott. Szappan és tusfürdő helyett használjunk hipoallergén olajos fürdetőket vagy gyógyszertári fürdetőkenőcsöt.

Kerüljük a szintetikus anyagú, gyapjú vagy selyem ruházatot.

A napfény általában jó hatású az ekcémás bőrre, de csakis mértékkel!
Egyes intézményben fényterápiás készülék áll a betegek rendelkezésére.

A beteg hálószobája ne legyen túl száraz, a páratartalmat tartsuk 60-70 % között, ugyanakkor ügyeljünk a háziporatkákra, mivel a párásabb levegő kedvez a szaporodásuknak.
A hőmérséklet télen ne legyen több 21-22 foknál, éjszaka 19-20 foknál.
(Lásd Egész éven át tartó nátha - Háziporatkák)

Kiegészítő kezelés felnőtteknél:
A kávéról és dohányzásról való teljes leszokás.
A bél baktériumflórájának helyreállítása probiotikumokkal.
(Lásd Élesztőgombák a bélben - Bélflóra)

Kezelése kisgyermekeknél

Nagyon fontos, hogy a szülő tisztában legyen a betegség lényegével és a tüneteket súlyosbító tényezőkkel. Ne veszítse el a türelmét az akár évekig tartó kezelések alatt sem.

Legfontosabb az egész test állandó hidratálása fürdés után az orvos által felírt gyógyszertári hidratálókrémmel, mely segít a bőr vízmegtartó képességének visszanyerésében. Ezzel együtt alkalmazzuk a gyermekorvos által felírt gyógyszertárban kikevert ekcémakenőcsöt a problémás területre vékonyan felkenve, amíg a kiütés el nem múlik. Fürdetés előtt olajozzuk be a gyermek bőrét. A fürdetéshez szappan helyett használjunk gyógyszertári fürdetőkenőcsöt. A fürdővíz ne legyen a gyermek testhőmérsékleténél melegebb.

Meg kell próbálni a vakarózás, kidörzsölés elkerülését, ami főként a kisgyermekeknél nehéz. Ebben segít a hidratálás és az ekcémakenőcs, emellett a kisgyermekek figyelmét játékkal vagy bármilyen foglalkozással el kell terelni a viszketésről.
A gyermeket ne öltöztessük túl melegen, mert az izzadás fokozza a viszketést.
Körmét mindig vágjuk rövidre, éjszakára adhatunk rá puha cérnakesztyűt, amennyiben elviseli.

Csökkentsük minimálisra az allergénekkel és irritáló anyagokkal való érintkezést. A gyermek pamut ruhákat hordjon szintetikus anyagok helyett, ne tartsunk közelében háziállatot, irtsuk a poratkákat és gombaspórákat a lakásban, télen ne fűtsük túl a lakást.
(Lásd Allergiás gyermekek, Egész éven át tartó nátha, Vegyszerallergia - Beltéri szennyezőanyagok)

Atópiás ekcémában (és általában az allergiás ill. egyéb betegségben) szenvedő gyermekeknél fokozottan ügyelni kell a lelki tényezőkre. A betegség miatt sok kisgyermek magába fordul, problémáit elfojtja, ami komoly érzelmi válságot idézhet elő.
A harmonikus gyermek-szülő kapcsolat jelentős szerepet játszik a gyógyulásban.
(Lásd Gyermek és a stressz)

Ekcéma és az étrend

Az ekcémás gyermekeknél nem elegendő a szteroidos illetve hidratálókkal történő kezelés, az étrendre is nagyon oda kell figyelni.
Becslések szerint az ekcémás gyermekek több, mint harmada ételérzékeny, ami a bőrtüneteket súlyosbítja. Ha az ételérzékenységnek nincsen emésztőszervi tünete, akkor nem nevezhetjük ételallergiának. Ilyenkor a bőrpróba is negatív, a reakcióban IgE nem vesz részt. Vannak azonban olyan gyermekek, akiknél az atópiás ekcéma az IgE közvetítette valódi ételallergia tünete. Élelmiszerre kell gyanakodni, - ha vannak egyéb tünetek, melyek étel-intoleranciára vagy étel-allergiára utalnak, - ha észrevesszük, hogy valamely élelmiszer hatására az ekcéma rosszabbodik, - ha emésztési problémákra utaló tünetek is megjelennek (hasmenés, hányás, böfögés), - ha gyermekeknél a száj körül jelentkezik az ekcéma, - ha felnőtteknél az ekcéma a kézen vagy az ajkakon nem múló (hólyagos) kiütés formájában van jelen (előfordulhat, hogy valamely élelmiszer nikkel- vagy egyéb fémtartalma okozza az ekcémát).
A gyanús táplálékot két héten át teljesen mellőzni kell, ezalatt a tünetek javulása igazolhatja az ételallergia diagnózisát. Ha nincs gyanusított, kizárásos diétát kell alkalmazni, azaz a gyakran fogyasztott élelmiszereket egyenként egymás után legalább 2 hétre elhagyjuk, és figyeljük az ekcémás tünetek változását (javulnak-e a tünetek). (Lásd Ételallergia, Étel-intolerancia, Lisztérzékenység)