Gombák és penész

A gombák nagy családjába nemcsak az erdőben szedett gomba tartozik, hanem a szabad szemmel alig látható penészgombák is. Ezek apró spórákkal szaporodnak, amelyek a levegőben szállnak, akárcsak a virágpor. Belélegezve allergiás náthát, szemtüneteket, asztmás panaszokat okozhatnak.

Kint: nyár végén a legtöbb

A szabadban a penészspórák száma a meleg, párás nyári hónapokban, különösen július–szeptemberben a legmagasabb. Sok van belőlük a lehullott levelekben, a komposztban, a szénában, a gabonaföldek környékén aratáskor. Zivatar előtt és után a spórák száma hirtelen megugorhat. Ezért van, hogy egyesek nyár végén is tüsszögnek, és azt hiszik, a parlagfű az oka.

Bent: a nyirkos sarkok

A lakásban ott jelenik meg a penész, ahol nedvesség gyűlik össze:

• a fürdőszobában, a csempefugákban, a zuhanyfüggönyön,
• a hideg külső falak sarkaiban, a bútorok mögött,
• az ablakkeretek mentén, ahol a pára lecsapódik,
• a pincében, kamrában,
• a cserepes növények földjében.

A penész jelenléte gyakran a dohos szagról is felismerhető.

Mit tehetünk otthon?

A legfontosabb a nedvesség csökkentése. Fürdés, főzés után szellőztessünk, a ruhát lehetőleg ne a lakószobában szárítsuk. A bútorokat ne toljuk szorosan a hideg falhoz. Ha penészfoltot látunk, tisztítsuk le, de keressük meg az okát is – egy beázás, egy rossz lefolyó vagy a nem megfelelő szellőzés újra és újra visszahozza.

A kertben

Ősszel az avar összegyűjtését, a komposzt forgatását lehetőleg ne az allergiás családtag végezze. Ha mégis ő teszi, száraz, szeles időben ne fogjon hozzá.

A vizsgálat

Hogy valóban penészgomba-érzékenység áll-e a tünetek hátterében, azt bőrpróba vagy vérvizsgálat mutatja meg. A kezelésről a vizsgálat után az orvos dönt.