Szénanátha és a fűfélék

A szénanátha nevét onnan kapta, hogy régen a szénagyűjtés idején figyeltek fel rá: a kaszálás felverte a fűfélék virágporát, és a mezőn dolgozók tüsszögni, könnyezni kezdtek. Valójában a szénának kevés köze van hozzá – a fűfélék pollenje a fő kiváltó.

Mikor a legerősebb?

Hazánkban a fűfélék virágzása május elejétől június végéig tart a legerősebben, de július–augusztusban is előfordul. A csúcs általában május végére, június elejére esik. A napi pollenszám erősen függ az időjárástól: meleg, száraz, szeles napokon magas, eső után alacsony.

A tünetek

• ismétlődő, sorozatos tüsszögés,
• vízszerű orrfolyás, orrdugulás,
• viszkető, könnyező, vörös szem,
• szájpadlás- és torokviszketés,
• fáradtság, rossz alvás.

A tünetek sokszor reggel és késő délután a legerősebbek, mert ilyenkor sok pollen száll a levegőben.

Mit tehetünk a szezonban?

A legfontosabb a pollennel való találkozás csökkentése. Érdemes figyelni a rádióban, televízióban és a Teletexten közölt pollenjelentést, és a legrosszabb napokra kevesebb kinti programot tervezni. Autóban az ablakot tartsuk zárva. Ha lehet, a szabadságot olyan időszakra vagy helyre tervezzük, ahol kevesebb a fűpollen: a hegyekben például később kezdődik a virágzás, a tengerparton a szél gyakran a tenger felől fúj.

Otthon a hálószoba legyen a legvédettebb hely. Ide ne hozzuk be a kinti ruhát, és nappal ne szellőztessünk hosszan.

Fűpollen és ételek

Akik fűpollenre érzékenyek, néha bizonyos nyers gyümölcsök, zöldségek fogyasztása után is szájviszketést tapasztalnak. Ez a hasonló szerkezetű fehérjék miatt van. Ha ilyet tapasztalunk, jegyezzük fel, és mondjuk el az orvosnak.

Miért fontos a vizsgálat?

Sokan éveken át „csak” elviselik a szénanáthát. A kezeletlen allergiás nátha azonban rontja az alvást és a teljesítményt, és egy részüknél idővel asztma is kialakulhat. Hogy pontosan melyik fűfélére vagy más növényre érzékeny valaki, azt bőrpróbával lehet kideríteni. A kezelésről a vizsgálat után az orvos dönt.